Keresés a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kertiparty. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kertiparty. Összes bejegyzés megjelenítése

Sajttal töltött húsgombóc barbecueban készítve



Az ősz és a tél a barbecue igazi szezonja, nem a nyár. A nyár a grillezésé, a laza kerti sütögetésé, míg a hosszadalmasabb barbecue-zás a maga tartalmasabb, nehezebb húsaival, köreteivel és szószaival inkább a hűvösebb hónapok műfaja.
Ehhez a BBQ sütéshez, nem kell feltétlenül beszerezni valamilyen csillivilli profi szmókert vagy esetleg egy drága kamadó grillt, elégséges lehet egy jó minőségű fedeles gömbgrill is, amiben könnyen elkészíthetünk ezt a fogást, és amiben kezdésként kipróbáljuk magunkat a lassútűzön való sütés világában. A húsgombócok barbecue-zása hálás feladat, nehéz elrontani, miközben más tipikusan BBQ-ra használatos húsfajtákkal, mint például a sertéslapocka, vagy marhaszegy azért meggyűlhet a bajunk, azokhoz már valamilyen direkt erre a célra kialakított eszközt, szmókert érdemes használni.

BBQ csirkecomb édesköményes kolbászhússal töltve


Nagy amerikai foci rajongó vagyok már vagy tizenöt éve, így a pár napja lejátszott döntő, a Super Bowl, nálam igazi ünnepnek számít, főleg ha csapatom is résztvevője a meccsnek. Ilyenkor legtöbbször baráti társasában megy a hajnalig tartó meccsnézés, sörözéssel, és nagy kajálásokkal természetesen. Persze ilyenkor mindig valami olyasmi kerül az asztalra, ami az amerikaiak nagy kedvencei is. Volt, hogy hamburgereket készítettem, volt már pizzagolyó stb, most pedig a barbecuet választottam, ami tipikus fogás a Super Bowlon, a stadion előtti parkolóban már napokkal a meccs előtt elkezdődik a „népünnepély”, grillezők, BBQ sütők egyebek százaival. Én is előszedtem tehát a jó kis szmókeremet, és előkészítettem a sütésre…

Édesköményes grillkolbász fűszeres paradicsomos babbal



Ez az a fajta egyszerű és gyors recept, amit akkor szoktam bevetni, ha nincs időm sokat mókolni a konyhában, de valami jóféle, „emberes” ételt kell a heti pókerpartin a fiúk elé tennem. Vagy mondjuk váratlanul barátok, rokonok jelentkeznek be, hogy meglátogatnának, épp úton vannak hozzám, és csinálhatnák valami vacsorát is, ha már…
A receptben szereplő grillkolbászt én nagyobb mennyiségben szoktam előállítani, ha már egyszer nekilátok, és amit nem használok el egyből, azt 4-8-as adagokban, vákuum csomagolva lefagyasztom, hogy az ilyen esetekre csak elő kelljen szedni pár órával a vacsora előtt.
  

Tennessee stílusú barbecue oldalas (Memphis rib)


Januárban kerti sütés??! Hát igen. Minden évben ilyentájt, január első felében összejövünk nálam pár barátommal, hogy megünnepeljük a névnapomat és egy fajta pótszilvesztert tartsunk. Ez most erre szombatra esett, és a szokatlanul enyhe januári időjárás arra csábított, hogy üzembe helyezzem a jó öreg barbecue sütőmet.
Ha több mint egy tucat embert kell jóllakatni, nincs is jobb a barbecuenál, a legegyszerűbb ha veszünk pár nagy darab oldalast, és feldobjuk a barbisütőre és pár óráig nincs is vele gondunk. Én most egy Tennessee stílusú, száraz pácos barbecue oldalast készítettem...

Amerikai káposztasaláta – Coleslaw



Bevallom egy gyengémet, nagy rajongója vagyok a KFC gyorséttermeknek. Egy frissen sült ropogós Hot Wings-szel vagy Kentucky Chicken-nel bármikor elcsábíthatnak egy „hagyományos” éttermi ebédtől. De amit soha nem hagyok ki egy KFC-ben az a coleslaw (ejtsd, kolszló), az amerikai káposztasaláta, bármit is eszem, ezt kérek hozzá „köretként”.
Természetesen, nekem ezt muszáj volt otthon is kipróbálnom, így sokat kutattam a neten a receptje után, és sok változatot kipróbáltam, melyik hasonlít leginkább az eredeti ízeire. Végül sikerült is összeállítani egy olyan receptet ami elnyerte a tetszésemet. És nem csak az enyémet, mert mióta a barátaimnak is csináltam egyszer, azóta a coleslaw mindig a kívánságlistán van, ha kerti grillezés, sütögetés kerül szóba.
Bár nem terveztem, de annyian kérdezték már a receptjét, hogy közkívánatra kiteszem a blogra.

Paella tenger gyümölcseivel (Paella del mar)




Még mindig tart a grillszezon ha úgy vesszük. Az idő jó, nincs hideg még este sem, úgyhogy akinek kedve tartja nyugodtan szervezhet még kerti grillpartyt, vagy akár egy paella főzést a szabadban. Annál is inkább itt az ideje egy tengeri herkentyűs ételnek, mivel október van, ami „R”-betűs hónap lévén, klasszikus kagyló szezonnak számít. Ráadásul egy ilyen fogással akár megidézhetjük a nyári tengerparti nyaralás emlékeit is.
Így bár ezt az ételt én még nyár közepén készítettem, csak eddig a laptopom mélyén lapultak a képei, úgy gondoltam még aktuális lehet, és nem késő most megírni a posztot hozzá.

Faszénen sült oldalas barbecue babbal




Újra beindul a verkli, a számítástechnikai katasztrófa elhárítva, adatok is megmentve, folytatódhat a blog... akik kitartottak a blog mellett, és még nem törölték a kedvencekből/könyvjelzők közül, azoknak köszönöm a türelmet. :)

Még tart a jó idő, a vénasszonyok nyara, érdemes kihasználni ezt egy kerti sütésre, barbecue partyra. Meg kell becsülni már minden napfényes meleg napot, hamarosan vége a kerti-party szezonnak.
Ehhez ajánlom a mai receptet amit nagyon egyszerű elkészíteni, nem igényel állandó odafigyelést, így a vendégeinkkel is törődhetünk közben, nem foglalja le minden percünket a sütés-főzés.

Csilis-fokhagymás garnéla grillezve, korianderes krumplisalátával



Remek „fogás” volt ez a garnéla a halasnál. Csak nézelődni álltam meg, nem akartam éppen semmi halat venni, mikor a srác azt mondja, akciós a nagyméretű garnéla, mert véletlenül dupla mennyiséget rendeltek belőle és félnek hogy nem fogy el. Szép óriási „bogarak” feküdtek egymás mellett a fadobozban, jó arasznyi példányok, nem hagyhattam ott csak úgy őket.
Aznap este mindjárt el is készítettem belőle párat vacsorára, a többit meghagytam másnapra, mert barátok jelentkeztek be hozzám grillezni, és gondoltam ez pont jó lesz előételnek, elleszünk velük addig míg megsülnek a Gál Józsitól hozott grillkolbászok és rib-eye szeletek. Jó ötlet volt...

Grillkolbászok – almás-zöldfűszeres és édesköményes sertés grillkolbászok



Itt a grillszezon! Ilyenkor el lehet gondolkodni, hogy a napos meleg hétvégéken, mikor előkerülnek a garázsból a grillsütők, miket is süssünk a családnak vagy a meghívott baráti társaságnak. Manapság a jobbféle grillezni való húsok elég drágák, így ha esetleg egy nagyobb társaságot szeretnénk megetetni, kiváló alternatíva lehet a grillkolbász mert sokkal olcsóbban kijövünk vele és nagyobb mennyiséget is könnyeben kisüthetünk egyszerre. Azonban a boltban kapható zsugorfóliázott fűszeres grillkolbászokat felejtsük el! Tele vannak mesterséges adalékokkal, ízfokozóval és rossz minőségű hússal, ipari szalonnával, tartósítóval. Ráadásul még drágák is. Inkább csináljunk magunk grillkolbászkákat!
Tudom! Nem mindenkinek van otthon kolbásztöltője, vagy ezzel a funkcióval rendelkező robotgépe, húsdarálója. Erre is van egy jó megoldás a cikkben!

Grillezett kacsacomb és gomba paradicsomos zöldbabbal és mángolddal




Tart még a jó idő, fenntartva a nyár illúzióját, és ez a konyhámon is meglátszik. Nyoma sincs még benne az ilyenkor megszokott őszi alapanyagoknak, mint mondjuk a sütőtök, paszternák vagy káposzta. Ehelyett az utolsó még beérett kései zamatos paradicsomokkal, friss zsenge zöldbabbal az idei harmadik vetésből, meg zsenge mángolddal dolgozhatok, és még a grillsütő sem került be a faházba, még sűrűn beizzítom benne a faszenet. Ennek szellemében készült az alábbi étel...

Grillezett marharostélyos és fűszervajas gombafejek, uborkaöntetes cukkinisalátával.




A kerti grillezés szezonja még tart, ezért még nálam is gyakran izzik fel a faszén.
Még mindig az új sütőmet próbálgatom, kísérletezgetek a különféle fogásokkal és alapanyagokkal. Ennek a fogásnak a receptjét még csak most alakítgatom, próbálom hogyan harmonizálnak egymással ízek, és mi az amin még változtatni kell. Eddig csak fejemben létezett ez a receptem, de ez, az első alapverzió amit most csináltam, nagyon jól sikerült. Persze azért sokat fogok rajta még csiszolni, de ebben a formában is megállja a helyét bármelyik kerti sütésen vagy grillvacsorán.

Paradicsomos bruschetta marhahússal




Pár napja dobtam össze magamnak ezt a vacsorát, mikor a városból este hazaesve, csak a hűtőben árválkodó két kis szelet marhahús és a kertben lévő paradicsomok álltak a rendelkezésemre. Igazából nem terveztem posztolni, a fotókat is csak rutinszerűen készítettem róla, de a végeredmény akkorát ütött, hogy ezt úgy éreztem meg kell osztanom.
Ez nem egy szigorú értelemben vett recept, inkább csak ötlet, hogy mit is lehet kihozni pár paradicsomból és egy kevés marhahúsból. Egyszerű de remek felhasználása ez a kiváló alapanyagoknak, mert mint minden egyszerű ételnél, ennél is nagyon oda kell figyelni a hozzávalók minőségére.

Mustáros szószban sült csirkeszárnyak bruschettával és zöldsalátával



Nemrég vettem egy grillsütőt. Nem mintha eddig nem lett volna sütőm, van egy épített, nagy betonasztalos téglából épített grillsütő a kert egyik végében és egy gázos tárcsás sütő a teraszon, de szükségem volt egy mobilabb, fedeles faszenes sütőre, amit ha kell, be tudok húzni a terasz tető alá, mondjuk ha elered az eső. Ráadásul mint írtam, ez egy lehajtható tetővel rendelkező sütő, amiben lefedve, lassan is lehet nagyobb húsdarabokat sütni, míg az eddigi kerti sütőmben „csak” grillezni lehet, magas hőfokon.
Sikerült cirka két óra team-munkában összeszerelni, és persze mindjárt le is akartam tesztelni. Erre a legalkalmasabb a csirkeszárny, amit elég nehéz elrontani, így ezzel kockázat nélkül kideríthettem az új sütőm lehetőségeit.

Lazacsaslik joghurtos krumplisalátával


Bár az utóbbi időben, a sok eső és hideg miatt nem úgy nézett ki, de azért még nyár van, és a nyár a kerti grillpartik szezonja.
A sok steak, oldalas és BBQ mellet nem szabad megfelejtkezni arról, hogy a halakat is remekül lehet grillezni. Szeletben vagy nyársra tűzve egyaránt pompás ételt készíthetünk, - a sok grillhúsba, így a nyár vége felé már belefáradt - vendégeinknek, vagy csak egyszerűen egy előételnek, a hátszín szeletek sütése előtt.
A lazac különösen alkalmas a faszénen sütésre, mert magas olajtartalma miatt nagyon finom tud lenni a rásült, karamellizált kéreg, ráadásul a füst íze is nagyot tud dobni rajta. Itt van újra a jó idő, használjuk ki, és gyújtsuk be azokat a grillsütőket!

Bárány saslik (sis kebab, rablóhús)


Pár napja, az egyik barkácsáruházban járva, a kerti-grilles szekcióban észrevettem egy kis szerkezetet amihez hasonlót már régóta kerestem. Ez egy kis összecsukható keret, rajta lyukakkal és vájatokkal, amibe a hozzáadott fémnyársakat illesztve süthetünk úgy, hogy a maga a hús nem ér a grillrácsra, azaz nem ragadhat oda, és még tepsibe téve a sütőben is használható. Azonnal meg is vettem, és útközben még a Metroba is beugrottam egy kis bárányhúsért, hogy hazaérve letesztelhessem a szerkentyűt egy jóféle saslikkal.
Naná, hogy eleredt az eső, így maradt a sütőben tesztelés.

Bárányburger


Nyakunkon a grillszezon, ezért aktuálisnak érzem, hogy posztoljam az én bárányburger receptemet. A fűszerezés, és a húskeverék egy hosszú és élvezetes kísérletezési folyamat eredménye.
Sajnos én nem mindig jutok hozzá bárányhúshoz, nem egyenletes az ellátás errefelé ebből a húsfajtából. Ezért mikor lehetőség adódik, általában nagyobb mennyiséget veszek, és kissé előre dolgozok vele. Most is éppen hozzájutottam 3 kiló csontos bárány pörkölthúshoz, ami főleg lapocka és nyaka volt. Mivel pörkölnek inkább a karakteresebb birkahúst preferálom, elhatároztam hogy ezt most kicsontozom inkább, és ledarálva bekeverem burger húsnak.
Nem kis munkát vettem a nyakamba ezzel, hogy a sok kis húscafatot lefarigcsáljam a csontokról, de a szemem előtt lebegett a jó kis burger hús ezért nem lankadtam és a végére összejött belőle két kilónyi kicsontozott hús. Persze a burger hús nem az igazi, egy kis jó minőségű érlelt marhahús és marhafaggyú nélkül, mert szerintem így keverve hozza igazán a jó formáját a bárány is. Szerencsére ebből éppen volt készleten, így mindjárt neki is álltam.

A bajai halászlé


Ezután a kisebb pauza után, most nem egy saját recepttel térek vissza, hanem egy élménybeszámolóval egy bajai halászlé evésről.
Hajnival - állandó partneremmel gasztro-kalandozásaimban – és férjével, pünkösd vasárnapján leruccantunk Szerbiába, Szabadkára a piacra, hogy vegyünk ezt-azt, együnk bureket meg igyunk egy kis Jelen Pivot. Közben megbeszéltük, hogy visszafelé elmegyünk az egyik barátjukhoz halat enni. Közbevetem itt, hogy „halat enni” bajaiul azt jelenti, hogy főzzünk egy nagy adag halászlét. Így is lett, délután visszaérkeztünk Bajára, és elmentünk a barátjukhoz, ahol a kertben készülődni kezdtek a halászléfőzésre.
Persze én is ott sertepertéltem Laci, a házigazda körül, hogy most ellessem az igazi bajai halászléfőzés technikáját, amit ő készségesen meg is osztott velem, és miközben készítette, folyamatosan mesélte mit hogyan és miért tesz. Én meg bőszen fotózgattam a mobilommal és jegyzeteltem az agyammal.
A bajai halászlé rendkívül egyszerű étel. Anno az egyszeri halászember nem bonyolította túl a dolgot, öt ujja lévén kikalkulálta, hogy a jó halléhez öt dolog szükségeltetik, hal (ponty), víz, hagyma, paprika és só. Ezek álltak a rendelkezésére, no meg egy bogrács. Ehhez mérten az elkészítését sem vitték túlzásba, gyakorlatilag mindent beletettek a bográcsba, tüzet gyújtottak alá és készre főzték. Passzírozót, szitát valahogy nem vittek magukkal, ezt meghagyták a vendéglősöknek, akik erre ki is találták az úgynevezett szegedi/tiszai halászlevet... Na de nem akarok itt hitvitát gerjeszteni halászléfronton, ki ki egye azt amit szeret, maradok most bajainál.
Mivel a bajai halászlé ennyire puritán és egyszerű étel, fokozottan ügyelnünk kell az alapanyagok minőségére. Itt semmi nem fedi el a valódi ízeket, a halnak a lehető legjobbnak kell lennie, nem túl zsíros, nem túl nagy, egyenként max. másfél-két kilósak legyenek lehetőleg. A hagyma legyen öreg hagyma, ne idei friss, és a paprika is szigorúan házi készítésű, valahonnan Baja környékéről származzon. Ezen kívül a bogrács legyen halfőző, aminek az alja szélesebb, felfelé a szája felé szűkül, és a halászlé ne gázon, hanem fával rakott tűzön főjön. Ha mindezeket megtartjuk, biztosak lehetünk a sikerben.

Beszámoló a grillpartiról, avagy a „nyertesek vacsorája”


Szombaton megtörtént a beígért kerti sütögetéses vacsora, a kisorsolt vendégekkel. Szerencsére kellemes időt fogtunk ki, meleg és napos szombatunk volt végig.
A „műszak” nekem már délben megkezdődött, sok mindennel elő kellett készülnöm, hogy mire megjönnek a meghívottak, minden rendben legyen. Természetesen nem így lett, mivel a mosogatógépem pont aznap mondta be az unalmast, így rendesen sikerült elúsznom a teendőkkel még úgy is, hogy volt segítségem Hódos Hajni személyében, aki kuktáskodás mellett bevállalta a folyamatos mosogatást is, de mivel a kis konyhámban nem fértünk el egyszerre, ezért akadozott a gépezet.
Mivel számomra ismeretlen embereket hívtam meg akiknek nem ismertem az ízlését, igyekeztem minél szélesebb spektrumot lefedni a kínálatban, hogy mindenki találjon kedvére való ételt. Naná, hogy ezzel is a saját dolgomat nehezítettem, jó sok előkészülettel járt a sokféle étel, ezért mikor megjöttek a vendégek még javában kelt a focaccia tésztája a langyos sütőben, a saláta még sehogy nem állt össze, és a konyhában teljes káosz uralkodott a mosatlan edények miatt. Szerencsére a társaság hamar összehangolódott, beindult a beszélgetés és az iszogatás, így volt időm befejezni az előkészületeket.
Szerencsémre egy profi sommelier is akadt a társágban aki remek borokkal érkezett, és minden fogáshoz kiválasztotta a megfelelő italt, mesélt nekünk a borról is, elmondott mindent amit tudnunk kellett az adott tételről. Nagy terhet vett le ezzel a vállamról, ezúton is köszönöm ezt Kövesdi Miklósnak, és persze a kitűnő borokat is amik sokat emeltek az estén.
Mindent összevetve szerintem remek este volt, egy laza, folyamatos evéssel-ivással-beszélgetéssel telt kellemes hat órát töltöttünk el együtt. Csapataink végig harcba álltak, a fronton elesett 5 kilónyi különféle hús, hét-nyolc (ki számolta?) palack bor, némi házi szilva- és barackpálinka, mindenféle kenyerek és saláták...

Sült keszeg


A paprikás lisztben sült keszeg, nagy okosság! Remek íze és ropogós állaga a gyerekkori balatoni nyaralásokat idézi fel bennem, mikor is a strandok bádogcsárdáiban ezt a finomságot lehetett venni a lángos és palacsinta mellet, még a hamburger és hekk korszak előtt.
A keszeget nem sokra becsülik a legtöbben mert nagyon szálkás, és félnek tőle. De ha megfelelően készítik el, akkor a szálkák ropogósra sülnek benne és egyszerűen elfogyasztható lesz az egész hal, csak a gerince és a feje marad meg (bár sokan a fejét is megeszik, néha még én is). Érdemes kipróbálni mert nagyon finom!
Mikor a minap a Metro halas standjánál nézelődtem, a mellettem álló fiatal hölgy éppen szardíniát akart venni a halászlébe apróléknak. Miután a halas magához tért az enyhe szívrohamból, rámutatott a pult sarkába lévő kárász halomra, hogy talán inkább abból vigyen hozzá... Ekkor jött az ihlet a sült keszegre. Megkérdeztem az embert, hogy akad-e itt a kárászok mellett pár kisebb, tenyérnyi keszeg is, mert azt szívesen vennék. Szerencsére talált nekem hátul a raktárban egy tucatnyit, így szép zsákmánnyal tértem haza és már aznap esete el is fogyott...

Nyársonsült szardínia zöldsalátával és pitával


Mikor a Metroban vásárolok, nem tudok úgy elmenni a halas pult mellett, hogy ne nézzem át a választékot. Most is így tettem és a végén háromféle hallal távoztam onnan. Az egyik amit vettem, apró kis tizenöt centis szardíniák voltak. Egyszerűen muszáj volt vennem belőle mikor megláttam mennyire szépek és frissek voltak. Tiszta szem, merev test és friss tengerillat (semmi erős halszag) jelzi a hal frissességét, és itt minden megvolt. Csak két tucatot vettem, többet nem mertem, de ha ez mondjuk nyáron történik, biztos megveszem az egész ládával és legfeljebb hívtam volna rá egy rakás barátot és este a kertben faszénparázs felett sütöttük volna meg... azért így sem volt rossz!

rólam/about me

Nem vagyok profi séf csak egy festőművész. Ezen kívül lelkes foodie és amatőr szakács, kinek szenvedélye a gasztronómia. Régi vágyam volt, hogy egyszer majd írok egy szakácskönyvet, de sajnos ez idő nem jött még el. Így helyette elindítottam ezt a blogot amiben megmutathatom a kedvenc receptjeimet, gondolataimat az ételekről, alapanyagokról és főzésről.

I'm not a professional chef just an artist. In addition I'm a foodie and amateur cook who has a passion for gastronomy. I've desired to write a cookbook some day for a long while but unfortunately it hasn't come true yet. I've been writing this blog instead wherein I can show you my favourite recipes and give my ideas about the meals and cooking.

szerzői jogokról

A blogban megjelenő receptekre, írásokra, és fényképekre, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény vonatkozik. Azokat, a szerző engedélye nélkül, közzétenni tilos!