Keresés a blogban

A következő címkéjű bejegyzések mutatása: máj. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: máj. Összes bejegyzés megjelenítése

Sertésszelet, szalonnás resztelt májjal és buggyantott tojással, főtt kiflikrumplival



Elolvasva a receptet, vagy akárcsak a poszt címét, sokan biztos macerásnak és bonyolultnak tarthatják ezt a fogást, de egyrészt ez nem teljesen igaz, másrészt megéri a végeredmény a „többlet” munkát, mert ez egy igazán remek étel. Ráadásul időben viszonylag hamar megvan, még közepes konyhai gyakorlattal is, az előkészületekkel együtt egy órán belül tálalhatunk a vendégeinknek vagy a családnak egy látványos és finom vacsorát vagy vasárnapi ebédet.

Flambírozott nyúljava tárkonyos spárgaszósszal és sült vegyes zöldségekkel



Mikor a nyulakat megkaptam és feldolgoztam őket, szuvidáltam, természetesen nem hagyhattam ki hogy ne készítsek el belőlük valamilyen fogást. A hűtőben pakolászva találtam még egy maréknyi fehér spárgát is, így egyből arra gondoltam össze kellene kombinálnom valahogy ezt a két dolgot. Egy kis tálban még egy pár megkezdett zöldségre is bukkantam, fél paprika, pár szem paradicsom és újkrumpli, egy darab cukkini stb, így már a köret is adta magát. Ez lett belőle!

Húsimádó ragu – fehérboros ragu vegyes húsokból gombával májjal és kapros újkrumplival



Baráti, borozgatós-beszélgetős vacsorát szerveztem nemrég, erre az alkalomra készült el ez a ragu. Menet közben alakult ki a menü, mikor telefonon megbeszéltük, hogy mikor legyen ez a vacsora megtartva. Miklós felajánlotta az ügy érdekében, hogy hoz otthonról egy vaddisznószívet és májat, nekem éppen volt otthon egy adag birkahúsom, így máris kezdett valami körvonalazódni. A többit a vacsora napján délután, a közös bevásárláskor döntöttük el, miszerint egy jóféle francia típusú boros ragut főzzünk, sokféle húsból...
- „Kell marha mindenképpen, itt egy szép lapocka, vegyük meg!”
- „Oké!”
- „Kellene még valami sertés -féle is, hogy jó cuppugós legyen. Köröm vagy farok esetleg?”
- „Legyen egy csülök!” …Innen már minden ment a maga útján, gomba, zöldségek és szalonna is került a kosárba, az előételhez is vettünk füstölt makrélát bagettet... majd irány haza főzni.

Pirított szarvasmáj gombaraguval




Ez még a szarvas vacsora alkalmával készült, ez volt az előétel a szarvas „T-bone steak” előtt.
Aznap este, a hús mellé érkezett bónuszként egy szép darab máj is. Ötletelni kezdtünk mi legyen vele, hogyan készítsük el, aztán végül úgy döntöttünk egy gombás raguval fogjuk elkészíteni, és croutunon, pirítóson tálaljuk...

Csirkemájas saláta sült, gorgonzolasajtos körtével és grillezett zöldségekkel


A spárgaszezon végén járunk, vagy talán már el is múlt, de én még találtam a piacon egy kis csokor szép friss fehér spárgát, ami pont jól jött az előzőleg elképzelt salátához, amihez már megvettem az újhagymát, római salátát és pár kemény félérett, de édes körtét. Minden más hozzávaló már otthon várt a hűtőben.
Habár salátát írtam, azért egy emberes, mondhatni férfias salátára kell gondolni, ami beillik akár egy egytálételnek is.

Sült csirkemáj karamellizált körtével


Vacsora húsz perc alatt. Mióta odafigyelek mit, hogyan eszek, az egyik sarkalatos pontja az „ életmód-változtatásomnak”, hogy igyekszem minden nap, ugyanabban az órában ebédelni és vacsorázni, így megelőzve a céltalan, ötletszerű nassolást vagy a késő éjjelre húzódó vacsorákat, meg hogy valami rendszerességet is vigyek az amúgy kusza életvitelembe. Ilyenkor, ha az órára pillantva észreveszem, hogy itt az ideje az ebédnek/vacsorának, jól jön egy gyorsan összedobható de tartalmas fogás receptje...
A hűtőbe nézve egy kis zacskóban árválkodott némi csirkemáj, a kenyereskosárban volt pár pita, a gyümölcstálban meg pár körte. Ezzel el is készült a recept a fejemben.

Villámgyors ebédek – csirkemájas-zöldborsós rizs


A hideg őszi napokon jobban esnek az egyszerű de kiadós egytálételek mint mondjuk egy kifinomultabb ínyenc fogás. Mint a címe is mutatja ez egy gyors és könnyen elkészíthető ebéd. Többnyire akkor szoktam ilyeneket készíteni ha csak magamra kell főznöm és nincs nagy kedvem sem időm valami bonyolultabb ételt kreálni. Mire felhasogatok egy adag gyújtóst, behordok a házba két kosár fát és a kandallóba is begyújtok, már csak valami ilyesmire vágyom.

Vörösboros kakaspörkölt, kapros-juhtúrós nokedlivel


Anyám azzal hívott fel, hogy vett egy kakast. - négy és fél kilós, akkora mint egy strucc - mondta, - mi legyen belőle?
Azt már letisztáztuk, hogy ő levest akar főzni a csontos részeiből, de nem tudtuk mi legyen a combbal, mellel és a többi résszel. Én felvetettem a coq au vint, de nem aratott sikert az ötlet (hamarosan azért csinálok!). Ekkor jött, hogy akkor legyen vörösboros pörköt belőle és hozzá pedig legyen túrós-kapros csusza. Ez utóbbi aztán menet közben átalakult galuskává.

Előkészületek:

Hát, elkerült hozzám a griffmadár, ott hevert az asztalomon, várva, hogy szétkapjam.
A két combját levágtam és kicsontoztam, a melle húsát szintén, ezeket mind felkockáztam nagyobb, kb. négycentis darabokra, majd szárnytövet (kis comb) is lementettem róla. Levágtam a taraját, mert az igencsak finom falat, a belsőségeket is félretettem, azután még körbenéztem a többi részét is lementendő cafatokért. Ezekből lett a pörkölthús, ami megmaradt, csontok, farhát, stb... pedig ment a levesbe.

Hozzávalók:

. kb. 2,2 kg. vegyes kakashús és belsőség
. 20 dkg füstölt mangalica szalonna
. 40 dkg. hagyma
. 3-4 gerezd fokhagyma
. 2 ek. apróra vágott jalapeno (vagy más csípős paprika, ízlés szerint)
. 1,5 dl. házi paradicsom passata (vagy olasz konzerv)
. só, bors, pirospaprika, frissen őrölt kömény
. egy üveg jó minőségű száraz vörösbor
. olaj
+ a nokedlihez:
. liszt
. 3 tojás (bio v. kapirgálós)
. 0,5 kg túró (tehén- és juhtúró fele-fele arányban)
. 1,5 dl. tejföl (bio)
. egy csokor friss kapor

Elkészítés:

1. Egy nagy vaslábosban, kevés olajon kiolvasztom a kockákra vágott szalonna zsírját, majd az apróra vágott hagymát üvegesre pirítom benne.
2. Felöntöm annyi alaplével, hogy ellepje, azután újra zsírjára sütöm, addig ismétlem ezt, míg a hagyma pépesre nem fő.
3. Azután a tetejét megszórom három kanálnyi fűszerpaprikával, hagyom egy kis ideig, míg az íz- és színanyagok kioldódnak belőle, majd hozzáadom az apróra vágott grillezett paprikát, a jalapenot és a paradicsomot és elkeverem.
4. Hozzáadom a húst, átforgatom és addig pirítom/párolom, míg a hús kis színt nem kap és kissé kifehéredik.
5. Lejjebb veszem a hőfokot közepesre (kerámialap#5/9), sózom, borsozom, megszórom egy csipetnyi frissen tört köménnyel, belereszelem a fokhagymát, és kevergetés mellett pár percig párolom, míg a hús levet nem enged.
6. Ekkor felöntöm annyi alaplével, hogy éppen ne lepje el a húst, ellenőrzöm a sózást, majd lassan gyöngyözve-forrva főzöm két órán át.
7. Két óra elteltével a hús kezd puhulni és a leve nagyrészt elfőtt, besűrűsödött, ekkor felöntöm annyi vörösborral (kb. 6 dl.), hogy megint éppen hogy ne lepje el a húst, majd egy fokozattal feljebb kapcsolom és továbbra is lassan, rotyogtatva még egy órát főzöm. Közben többször is ellenőrzöm, megkeverem.
8. Ezután megkóstolom, megpuhult-e rendesen a hús, elég sós vagy kellően csípős-e, majd ha kell (mert nagyon besűrűsödött), kevés alaplével felhúzom a szaftot, hogy a végeredmény egy bőséges, sűrű szaftos pörkölt legyen.
9. A végén elkészítem a kapros túrós nokedlit, három tojásból, fél kiló lisztből...
10. A nokedlitésztát lobogó sós vízbe szaggatom, majd leszűröm és vajon átforgatom egy nagy serpenyőben. Bekeverem túrót, a tejföl felét és a felaprított kaprot (keveset félreteszek a díszítéshez), majd hozzáadom a nokedlihez és alaposan elkeverem.


Tálaláskor a tányér közepére halmozok a túrós-kapros galuskából, szedek a tetejére egy jó adag pörköltet sok szafttal. Díszítésként megszórom egy kis kaporral és megpettyezhetjük a maradék tejföllel.
Tipp! A kakaspörkölt ha marad, két-három napig eltartható a hűtőben és többször is újramelegíthető. A kapros-túrós nokedli inkább frissen fogyasztva az igazi.
Használjunk a körethez jó minőségű túrókat. Ha lehet kézműves juhtúrót szerezzünk be, a tehéntúróból a garabonciást ajánlom.
Ha nem levset készítünk a maradék csontos részből, abból főzzünk egy sűrű alaplevet a pörkölthöz.
Vörösboros kakaspörkölt szerintem az egyik legfinomabb pörkölt. A lassú főzéstől puha zamatos kakashús, sűrű, koncentrált vörösboros ízű fűszeres-hagymás hússzaftban. Igazi ízorgia! És remekül passzol hozzá a krémes túrós galuska, igazán pompás fogás így együtt.
Két palack olasz testes száraz vörösbort, Montepulciano d'Abruzzot bontottam hozzá, az egyik ment a pörköltbe, a másik meg mellé.

Elkészítési idő: 3 és fél óra
Költségek: kb. 950 Ft./adag
Bor: 1190 Ft./ü. - Metro

Nyúl „bélszín” stroganoff módra


A minap vettem két nyulat és hirtelen semmi ötletem nem volt az elkészítésükre. Gondoltam szétkapom őkelméket és majd csak eszembe jut valami. Legutóbb csak feldaraboltam őket, de most kicsit jobban belelendültem és a combok eltávolítása után elkezdtem kifilézni a maradékot. A gerinc mellől mindkét oldalon szépen lefejtettem a húst. Így kaptam négy darab, hosszúkás, kétujjnyi vastag, de a vége felé elkeskenyedő színhúst. Akárcsak a sertésnél a szűzpecsenye, vagy marhánál a bélszín. Erre gondolva aztán mindjárt be is ugrott, ha bélszín akkor stroganoff.
Így hát a combokat eltettem későbbre, a csontokból főztem egy remek alaplevet, a filézett húsokat és a nyúlmájakat pedig előkészítettem a főzésre...

Csirkepörkölt aprólékból



Állatvédő/állatszertő ember vagyok, ugyanakkor húsevő. Szerintem ez csak látszólag feloldhatatlan ellentmondás. Évekig voltam vega lelkiismereti okokból, de aztán eljutottam egy olyan pontig, hogy elfogadtam azt a tényt, hogy vannak állatok amiket azért tartunk, hogy megegyük őket. Ez a sorsuk. Viszont meggyőződésem, hogy nekünk is vannak kötelezettségeink azon állatok felé, akiket megeszünk. Az egyik, hogy halálukig a lehető legjobb körülmények között tartjuk őket. Nincs jogunk megkínozni, pl. szűk ketrecekben tartani a minimális méltóságot sem adva meg nekik.
A másik, hogy ha már egyszer elvettük az életét, tiszteljük meg azzal azt az állatot, hogy minden ehető részét elfogyasztjuk/felhasználjuk és nem dobunk ki semmit. De erre akár a takarékosság is rávehet bennünket, ha esetleg nem hiszünk az állatok jogaiban, elvégre válság van, meg kell fogni minden forintot.
Én például tanyasi/falusi csirkét szoktam venni, a belsőségeivel együtt. Tulajdonképpen csak a feje hiányzik , valamint kopasztva-zsigerelve van. Két ilyen másfél kilós csirkéből, ha minden részét maximális felhasználunk, három bőséges fogást is készíthetünk.
Először is, az aprólékokat elkészíthetjük levesnek vagy egy jóféle pörköltnek. A „megmaradt” csirkét pedig legtöbbször egészben megsütöm (erről poszt itt!), majd annak maradékát is felhasználom egy másnapi fogáshoz (erről poszt később!).
Az aprólék a követezőkből áll: Levágom a nyakát, amit aztán három részre darabolok, majd a lábait kapom le, amiről levágom a körmöket. A májat és a zúzát megtisztítom és feldarabolom. Levágom a csirke szárnyvégeit is. Két csirke aprólékaiból egy nagy lábos levest, vagy finom pörköltet lehet készíteni két-három személyre. Most ez utóbbit készítettem el.

Majdnem retró – májas hambi

Azért csak majdnem retró, mert kicsúszott a nyolcvanas évekből. A hambi a kilencvenes évek elejének volt a kultikus étele. Ez nem egy hamburger, tévedés ne essék, és akkor még a cukiság sem volt divatban, így hát saját kútfőből sikerült valakinek ezt az idióta nevet adnia ennek a remek kis kajának. Anno, Mi a benzinkutak shopjaiban, főleg a hazafelé vezető út mentén található OMW kútnál faltuk a hambit, többnyire éjfél utáni/hajnali órákban, mikor is normális ételhez már nem juthatott hozzá az ember fia/lánya.
Nem olyan rég jutott mindez az eszembe, és elkapott a nosztalgia, ezért, megpróbáltam rekonstruálni a jó öreg hambit…

Pirított sertésmáj, mustáros hagymaszósszal

Régen ettem már sertésmájat, és megkívántam. Hetek óta motoszkált már bennem, hogy ennék valami jó kis májas cuccot… Ennyi a történet, minek spliázzam tovább!?
…Most jöhet a recept!

Sült libamáj, zsályás sütőtök-pürével

Ezt az ételt, még decemberben főztem, és utána rögtön meg is írtam, de valahogy elkallódott a gépemben és most bukkantam rá. Sebaj, talán még most is aktuális, hiszen ez egy tipikusan téli étel, és még sütőtököt is lehet itt-ott kapni.
Tulajdonképpen, ehhez az ételhez, nem kell feltétlenül hízott libamájat sütni, megfelel a pecsenye kacsa-, vagy libamáj is, vagy bármilyen szárnyas-máj, sőt a borjúmáj is nagyon finom a tökpürével.

Nem kell megijedni, nem egy macerás étel. Viszonylag kevés munkával, finom, és különleges ételt tálalhatunk a vacsoravendégeinknek, és villoghatunk a szakácstudományunkkal.

Hozzávalók:

1 kg sütőtök
2-3 szem burgonya
4-5 gerezd fokhagyma
8-10 friss zsályalevél
5 dkg vaj
2 dl tejszín
25 dkg libamáj, (vagy 50-60 dkg egyéb máj).
só, bors, szerecsendió, olívaolaj, libazsír



Előkészületek:

A libamájat előkészítem, az itt leírtak szerint lehártyázom, az ereket kiszedem belőle. Ha nem hízott libamájat sütök, akkor az különösebb előkészítést nem igényel.
A sütőtököt, nagyobb darabokra vágom, és egy tepsibe teszem. Melléteszem a krumplikat egészben, és a fokhagymagerezdeket (a fokh. meglocsolom egy kis olajjal), héjastul. 180-200 fokon 50-60 perc alatt megsütöm. A sütőtöknek, a burgonyának, és a fokhagymának nagyjából egyforma sütésidő/hő kell.
Egy serpenyőben, bő olajon ropogósra sütöm a zsályaleveleket, (vigyázva, hogy ne feketedjen meg, maradjon zöld, de azért süljön ropogósra) és egy papírtörlőre szedve, félreteszem.

Elkészítés:


Először a tökpürét készítem el. A megsült tök húsát egy kanállal kivájom, és egy tálba teszem. Mellé jön a sült krumpli belseje, és a héjából kinyomkodott sült fokhagyma. Sózom, borsozom, egy negyed szerecsendiót reszelek rá, hozzáadom a vajat, és egy villával, vagy krumplinyomóval, simára töröm. Annyi tejszínt adok hozzá, hogy a burgonyapüréhez hasonló állagot kapjak. Rámorzsolom a ropogósra sült zsályaleveleket, és alaposan elkeverem, ha kell utána sózok. Kész a püré.
A libamájat, másfél centi vastag szeletekre vágom, és egy serpenyőben, kevés libazsíron, közepes lángon, mindkét oldalát megpirítom. Kb. 2-3 perc oldalanként. Mikor megfordítom, megsózom nagyszemű tengerisóval, vagy kósersóval.
(ha nem libamájat sütök, a pirítás után, pár percre, 180 fokos sütőbe teszem serpenyőstül, egy darab alufoliával letakarva.)

Tippek, trükkök, tálalás:

Ezt az ételt, mennyiségtől függően, tálalhatjuk előételnek, és főételnek is.
Mint már említettem, szinte bármilyen máj illik a sütőtök-püréhez. Készíthetünk csirkemájat, az itt leírtak alapján, a püréhez, vagy egy egyszerű rostonsült borjúmájat, mindenképpen egy kiváló ételt kapunk, amivel nem vallunk szégyent a vacsoravendégek, vagy a család előtt.
Aki szereti a sütőtököt, és a májat is, annak ez egy feltétlenül kipróbálandó étek!
A jellegzetes, karakteres sütőtök-íz, a burgonyával és tejszínnel kicsit megszelídítve, az édesre sült fokhagyma, és a zsálya zamatával gazdagítva, az egyik legfinomabb köretek kapjuk, amit csak a májhoz el tudunk képzelni. A máj meg magáért beszél…
A libamájas verzióhoz egy pohár jóféle (kevés tannin, magas alkohol) pinot noir-t ajánlok, a csirkemájashoz, inkább egy félszáraz badacsonyi szürkebarátot.

Libamáj-confit, szarvasgombás rizottóval (Karácsonyi menü: előétel)

Ebben az ételben találkozik a két gasztronómiai nehéztüzérség, a libamáj és a szarvasgomba. Elsőre talán kicsit puccosnak tűnhet ez az előétel, hiszen mindkét alapanyagot aranyárban mérik, de jobban átgondolva, nem olyan vészes a dolog. Mindkettőnek annyira intenzív íze van, hogy nagyon kevés is elég belőle. Egy közepes libamájból (kb. 30 dkg) akár hat-nyolc embernek is készíthetünk előételt. Nem beszélve a szarvasgombáról, aminek rendkívül erős az aromája, és inkább fűszer, mint ételalapanyag.

Ebben az esetben a libamájat konfitáltam. A „konfitálás” egy konyhatechnikai műveletet takar, mégpedig a zsiradékban, alacsony hőmérsékleten való abálást. A lényeg, hogy a zsiradék teljesen ellepje, így abálódik, párolódik a 80 fokos sütőben. Ezzel a módszerrel bármilyen hús vagy hal elkészíthető.

Hozzávalók:

1 közepes libamáj (kb.30 dkg)
1 kg libazsír
1/2 fej hagyma
2 ág kakukkfű
1 gerezd fokhagyma
3-4 szegfűszeg
durva tengeri só
Rizottó alapanyagok
3-5 dkg szarvasgomba

Előkészületek:

A libamájat a felhasználás előtt jeges vízbe vagy tejbe áztatom éjszakára. Ezután jön a neheze: a májat egy rendkívül vékony, finom hártya borítja, amit le kell szedni. Ebben az a nehéz, hogy a máj a kéz melegétől olvadni kezd, ezért gyorsan kell dolgozni. Ha ezzel megvagyok, kettészedem a két lebenyt, és egy csipesszel kihúzkodom az ereket belőle, közben vigyázok, nehogy szétessen. A szarvasgombát egy fogkefével (szárazon) alaposan megtisztítom az esetleges földmaradványoktól.

Elkészítés:


Előveszek egy jénait, amibe éppen beleférnek a májak, mellé teszem a hagymát, a szegfűszeget és a kakukkfüvet. A fokhagymát héjastól teszem bele, előtte azonban megroppantom. Annyi olvasztott libazsírt öntök rá, amennyi ellepi, majd a 80-90 fokra melegített sütőbe teszem 40-60 percig (mérettől függően). A sütő ajtaját résnyire kitámasztom egy összetűrt konyharuhával, nehogy túlmelegedjen a sütő. Közben azért néha ránézek, mert a zsírnak nem szabad felforrni. Ha kész, kiszedem a hagymát, a fűszereket, és félreteszem, hagyom kihűlni a zsírjában. Közben elkészítem a szarvasgombás rizottót, az itt leírt alaprizottó-recept alapján, annyi kiegészítéssel, hogy egy kicsit sűrűbbre készítem (mert formázni szeretném), és a végén belereszelek ízlés szerint, egy-két kisebb szarvasgombát (kb. 3 dkg).
A libamájat konfitálás után forró teflonserpenyőben max. egy-egy percig pirítom mindkét oldalát (ez elhagyható).

Tálalás, tippek:


Az így elkészített libamáj saját zsírjában több mint egy hétig is eláll a hűtőben, csak arra kell vigyázni, hogy a zsír teljesen fedje.A rizottót csak frissen elkészítve tálaljuk, melegítve nem jó.Ha esetleg nem kapunk szarvasgombát, készíthetjük egyszerű alaprizottóval, és tehetünk mellé vajon, kevés cukron karamellizált körteszeleteket. De ha vajas-fokhagymás croutonon tálalva, egy kis hagymalekvárral körítve készítjük, akkor sem vallunk szégyent.Ezt az előételt úgy tálalom, hogy a tányér közepére halmozok egy kerek forma segítségével egy keveset a rizottóból, és a tetejére helyezek egy másfél centi vastag libamájszeletet, amit durva tengeri sóval meghintek és egy kis szarvasgombaolajjal körbelocsolok.Ez egy igazán ünnepi előétel a maga kifinomult ízeivel. A rizottó markáns szarvasgomba-aromájával és krémes állagával, versenyre kel a libamáj semmihez sem hasonlító ízével és a konfitálástól a szájban elolvadó, vajszerű puhaságával. Egy 6 puttonyos tokaji aszú (a Disznókő pincészetből) a méltó kísérője e gasztro-nagyágyúnak.

Májkrém, házilag elkészítve

A napokban kaptam egy kiló háztáji, tanyasi csirkemájat. Bár nagyon örültem neki, éppen tele voltam kész kajával, így hirtelen nem tudtam, mit kezdjek vele. Lefagyasztani nem volt szívem, ezért gondolkodni kezdtem, mit csinálhatnék belőle, amit nem muszáj frissen elfogyasztani. Eszembe jutott, hogy nemrég olvastam egy blogon a házi májkrémről. Hasonlót már sokszor készítettem, de mindig csak maradék sült májból, és az is szinte azonnal elfogyott.
Így hát nekiláttam, hogy egy jó adag májkrémmel lássam el magam az elkövetkező napokra.

Ezt a fajta pástétomot vagy krémet elkészíthetjük csirke-, pulyka-, kacsa- vagy libamájból is. Az alábbi adag egy félliteres, csatos üvegre való májkrémhez elegendő. Nem szaporítom tovább a szót, kezdjünk bele!

Hozzávalók:

. 30-40 dkg szárnyasmáj (a mennyiség tisztítva értendő)
. 15 dkg húsos füstölt szalonna
. 3 gerezd fokhagyma
. 1-2 fej hagyma
. 6-8 friss zsályalevél (én többet is teszek bele, ízlés kérdése)
. 2-3 tk. dijoni mustár (magos vagy sima)
. 1 doboz kacsa- vagy libazsír
. 1 dl tej (3,5%-os)
. 1 dl száraz fehérbor
. só, bors

Előkészületek:
A májat megtisztítom a hártyáitól, a zsírdaraboktól, az esetleges epemaradványoktól és az erekben lévő alvadt vértől. Nagyjából egyforma darabokra vágom. A hagymát és a fokhagymát apróra vágom, a zsályaleveleket felcsíkozom, a szalonnát felkockázom.






























Elkészítés:

Egy nagyobb serpenyőben megsütöm a szalonnakockákat. Mikor kisült a zsírja, kiveszem a szalonnát, a visszamaradt zsírt kiöntöm. A serpenyőben kacsazsírt hevítek, beledobom a hagymát, lepirítom, és karamellizálom egy csapott evőkanálnyi cukorral vagy mézzel. Hozzáadom a zsályaleveleket és a májat. Ha már mindenhol megpirult és színt kapott a máj, megborsozom frissen őrölt borssal, és aláöntök egy kis bort, így párolom készre. (Akkor jó, amikor belül még halványan rózsaszín, és világos, nem véres lé folyik ki, ha megszúrod egy késsel.) Amikor kész, egy magas falú edénybe öntöm a májat, a sültszalonna-kockákat, megsózom, hozzáadom a tejet és a mustárt, majd egy botmixerrel az egészet simára dolgozom. (Ha rusztikusra szeretnéd, összetörheted villával is, akkor kissé darabos marad.) Egy légmentesen záródó csatos üvegbe töltöm, egy konyharuhát téve alá, az asztalhoz ütögetem az alját, hogy összetömörödjön és ne maradjon levegő benne. A tetejére 1-2 cm vastagon olvasztott kacsazsírt öntök, és lezárom.

Tippek, ötletek:

A hűtőben egy hétig eláll, de ha veszünk ki belőle, mindig tiszta villával vagy késsel nyúljunk a pástétomhoz, és ügyeljünk arra, hogy amikor visszatesszük, a zsírréteg mindig fedje. Most nem kezdem sorolni, mihez együk. Azt hiszem, ennek eldöntése senkinek sem okoz gondot. Én egy enyhén megpirított ciabattát megkenve fogyasztom a legszívesebben, egy nagy bögre tejjel.Ha előételnek kínáljuk, crostinivel (pirítós) vagy grissinivel, egy pohár félszáraz badacsonyi szürkebarátot ajánlok hozzá.

Risotto csirkemájjal


A risotto az én egyik dzsókerem! Ezt a kaját bármikor előszedhetem a kalapból, ha váratlanul vendégek jönnek hozzám, vagy ha meglepnek az éhes barátok. Nem csak egyszerű és gyors, hanem variálható is, hiszen az alaprisotto elkészítéséhez, az alapanyagok, állandóan rendelkezésre állnak, és innentől már csak a hűtőszekrény tartalma szabhat határt a számtalan változatnak.

rólam/about me

Nem vagyok profi séf csak egy festőművész. Ezen kívül lelkes foodie és amatőr szakács, kinek szenvedélye a gasztronómia. Régi vágyam volt, hogy egyszer majd írok egy szakácskönyvet, de sajnos ez idő nem jött még el. Így helyette elindítottam ezt a blogot amiben megmutathatom a kedvenc receptjeimet, gondolataimat az ételekről, alapanyagokról és főzésről.

I'm not a professional chef just an artist. In addition I'm a foodie and amateur cook who has a passion for gastronomy. I've desired to write a cookbook some day for a long while but unfortunately it hasn't come true yet. I've been writing this blog instead wherein I can show you my favourite recipes and give my ideas about the meals and cooking.

szerzői jogokról

A blogban megjelenő receptekre, írásokra, és fényképekre, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény vonatkozik. Azokat, a szerző engedélye nélkül, közzétenni tilos!