Tokajiban párolt rozmaringos fügeszósz

Ezzel az írással tartozom egy ideje, és sajnos kicsúsztam vele a szezonból, de gondoltam azért érdemes még megírnom, jövőre is lehet használni a fügeszezonban. Be kell vallanom, mostanában nem sok időm van főzni, ha mégis, akkor pedig a jól bevált gyors receptjeimet használom, amik vagy nem valók erre a blogra, vagy már közöltem őket, ezért is telik el egy kissé több idő két poszt megjelenése között.

Ezt a fügeszószt is több hete készítettem, mikor leszedtem a fügefámról az utolsó beérett adagot is, úgy nagyjából két-három kilónyit. Gondolkodtam is sokat, mit készítsek belőle hiszen a füge nem áll el sokáig és én már eléggé teleettem magam addigra a friss gyümölcsökkel. Lekvárfőzéshez kevésnek találtam ezt az adagot, chutney-hoz nem volt meg otthon minden alapanyag, így kitaláltam ezt a fügeszószt, mint tartósítási megoldást, ami desszertekhez és húsos fogásokhoz egyaránt alkalmazható...

Gravlax

Az egyik legjobb mód, hogy a lazacot egy kicsit tovább eltarthassuk, hogy gravlaxot csinálunk belőle. A gravlax egy nagyon egyszerű, sós-cukros pácolási mód, amit Skandináviában alkalmaznak ízesítésre és tartósításra. Mikor megkaptam a nagy egész lazacomat, mindjárt ez volt első gondolatom, hogy egy részből gravlaxot csinálok. Mikor elkezdtem feldolgozni a halat, a két egész filé, vékonyabb, farok felőli harmadát erre szántam. Így egykilónyi gravlaxom lett, amit a hűtőben, bevákuumfóliázva akár egy-másfél hétig is eltarthatok, és nem kell egy-két napon belül elkészíteni mind a friss lazachúst. Emellett az előny mellett, ráadásul nagyon finom is, remek előétel, kínáló falatkákat, vagy szendvicseket készíthetünk belőle.

Befőzés – olaszos tésztaszósz sárga koktélparadicsomból

Nem volt szívem otthagyni és hagyni elrohadni, a hatalmas koktélparadicsom-bokron, a rengeteg sárga körteforma koktélparadicsomokat, pedig már kezdett tele lenni a bugyrom a sok befőzéssel. De ha már lendületben voltunk és leszedtünk minden paradicsomot a kertben nem hagyhattam ott ezt sem, és egy jó nagy vödörrel szedtünk belőle (így is csak harmadát szedtem le...).

Aztán csak tologattam egy napig ide-oda, hogy mi is legyen belőle. Végül úgy döntöttem, hogy tésztaszósz lesz a sorsa, hogy színesítse kissé a kamrapolcot a sok piros üveg mellett...

Zöld ketchup (green tomato ketchup)

Még a múlt héten főztem ezt a ketchupot, mikor leszedtük a paradicsomokat. Sajnos az idei időjárás miatt nagyon sok paradicsom nem érett be, így ki kellett találnom valamit a hasznosítására. A tavalyi zöld paradicsomból még mindig van pár üveg ezért idén azt nem főzök, maradt a chutney, vagy ketchup. Ez tulajdonképpen a kettő keveréke is lehetne, a fűszerezése sokban hasonlít a chutney-ra, de azért mégis csak ketchupnak nevezném.

A receptet napokig csiszolgattam, kerestem a megfelelő fűszerezést, állagot és próbálgattam az édes és savanyú ízek arányát. Végül, igen csak jól sikerült!

Az idei paradicsom projekt is elkezdődött...

A hétvégén eljött az ideje, hogy leszedjük az eddig beérett paradicsomokat, már megérett annyi egyszerre, hogy érdemes volt nekiállni. A hat bokorról 15-16 kilónyit sikerült szüretelni, még kb. kétszer ennyi van rajta, aminek remélem még legalább a fele beérik ha visszajön a jóidő.

Négyféle paradicsomot termesztek arra a célra, az evésen kívül, hogy olasz típusú paradicsomszószokat főzzek belőlük. Bolgár góliát, San marzano, Marmande és RAF fajtákat. Ezek keveréke nagyon bevált eddig, ízben és állagban mind hozzátesz a kívánt végeredményhez.

Idén háromfélét terveztem készíteni, a klasszikus bazsalikomos és a natúr paradicsomszósz mellet, - amiket tavaly készítettem – még csípős arrabiata szószra gondoltam, ha már egyszer többféle szép chili és peperoncino is termett a kertben.

Kovászos uborka

A kovászos uborka a legjobb nyári „savanyúság”. Nem igényel túl sok munkát, pár nap alatt megvan, a munka nagy részét a nap végzi. Kerti bográcsos pörköltözéshez, vagy hússütéshez elengedhetetlen egy üveg – hűtőből elővett – hűvös kovászos uborka.

A kovászos uborka is az a készítmény, amire szinte minden családnak megvan a saját receptje. Ez enyém ez.

Medvehagyma pesztó és az első felhasználása a medvehagymás gnocchi...

Adós vagyok ezzel az írással egy ideje csak kicsit elvagyok havazva mostanság. Még húsvét előtt látogattak meg Lorienék, és akkor szedtek nekem egy hatalmas szatyornyi medvehagymát a Mecsek oldalban.

Még aznap este feldolgoztam, hogy minél jobban megtartsa a friss aromáját. A medvehagyma legcélszerűbb, és talán egyetlen, tartósítási módja a pesztó készítés, mert így hónapokig, vagy akár a következő szezonig is megmarad.

A medvehagyma pesztó elkészítése nagyon egyszerű.

Libazsírban abált kacsacomb - azaz konfitált kacsa

Szép kis kacsa-combokat találtam a hentesnél, ráadásul jó áron, így egyből lecsaptam pár darabra. Csak otthon gondolkodtam el, hogy mit kezdjek vele, mert már más kaják voltak tervbe véve a következő napokra. Lefagyasztani nem akartam, így azonnal a konfitálás jutott az eszembe mint tartósítási mód. Másnap el is mentem kacsazsírért, de aztán elcsábultam, mikor megláttam a szép kis bőrös libahájakat a pultban. Ez az! Zsír is lesz, töpörtyű is marad, 2in1 akció...

Birsalmasajt

Kaptam egy barátomtól (köszi Ági!) egy nagy szatyor birsalmát amit örömmel fogadtam mert, igaz hogy mostanság kezdett elegem lenni a sok befőzésből, de a birsalma akkora kedvenc, hogy „muszáj” volt elkészítenem.
Lekvárral már tele a kamra, ezért egyből a birsalmasajt jutott az eszembe. A receptet nem cifráztam, a hagyományos elkészítési módot választottam, ami számos más oldalon megjelentek a neten. Most én is közreadom....

Fügelekvár

Nabakker! Itt az asztalomon három kiló füge! A természet még osztja az anyagot. Mostanra azért kicsit elegem lett a befőzésből de mivel imádom fügelekvárt, muszáj volt megcsinálnom.

A három kilónyi feldarabolt fügéhez egy kiló cukrot, két citrom levét és reszelt héját adtam, majd két és fél-három órán át főztem lassú tűzön, gyakori keverés mellet. A vége felé, ami darab nem főtt szét arra rásegítettem kicsit a botmixerrel. Üvegekbe töltöttem, majd fejtetőre állítva eltettem egy takaróba csavarva...
Kb. két és fél liter lekvár lett ebből a mennyiségből.
Részletesebb leírást a lekvárfőzésről a zöldparadicsom lekvár poszton olvashatsz!

Szarvasgombás céklalekvár

Lassan végére értem a kertben található gyümölcsök-zöldségek feldolgozásának, befőzésének és kezdtem fellélegezni mikor beállítottak hozzám egy ládányi céklával. Nabakker!
Mivel szeretem a céklát, nem dobtam ki, hanem nekiláttam elkészíteni. Megfőztem, majd a nagy részét felkarikáztam és sima ecetes-cukros lében eltettem. De meghagytam egy adagot, és gondoltam most elkészítem régi tervemet a szarvasgombás céklalekvárt. A cékla édes és földes íze remekül passzol a szarvasgomba különleges zamatához.

Hozzávalók:

. 70 dkg. cékla
. 35 dkg. lilahagyma
. 3 dkg. szarvasgomba (dió nagyságú)
. 1 tk. só (himalájai)
. 4-5 ek. cukor
. csipetnyi szárított kakukkfű
. 1 csillagánizs
. 15 dkg. akácméz
. 1-2 ek. balzsamecet

Elkészítés:

1. A céklákat héjában puhára főzöm bő vízben.
2. A kihűlt főtt céklának leszedem a héját, és lereszelem.
3. Az apróra vágott lilahagymát egy wokban, kevés olajon megdinsztelem.
4. Mikor üvegesedni kezd, egy evőkanál cukrot, egy tk. sót szórok rá és egy csipetnyi kakukkfüvet morzsolok rá, a csillagánizst rádobom.
5. Lefedem és közepes fokozaton (kerámialap: #5/9) 15 percig párolom, karamellizálom.
Hozzáadom a céklát, ha túl száraz, egy kevés vizet öntök alá és hozzáadom a mézet meg a balzsamecetet.
6. Közepes fokozaton, másfél-két óráig főzöm, míg a cékla és a hagyma szét nem fő és sűrű lekvárszerű nem lesz az állaga. A cékla édességétől függően, ha kell, közben cukorral lehet édesíteni.
7. Lekapcsolom alatta a tűzhelyet és belereszelem a szarvasgombát, majd elkeverem.
8. Tiszta üvegekbe kanalazom a lekvárt és szorosan lezárom. Fejtetőre állítva egy takaróba tekerve, félreteszem két napra...
















Ezt a szarvasgombás cékla lekvárt „nemesebb” húsok mellé ajánlom, mint a kacsamell, liba/kacsamáj vagy a bélszín.
Mivel ez egy kísérletezés volt részemről, az végeredmény még nem kiforrott. Kíváncsi leszek egy-két hónap múlva mikor kibontom, hogy mennyire sikerült az elképzelésemet megvalósítani. Frissen elkészítve, -mielőtt üvegekbe töltöttem volna- megkóstolva, igen közel állt hozzá.

Elkészítési idő: 3 óra
Költségek: összesen kb. 1700 Ft.

Zöldparadicsom lekvár

Háát ez is eljött! Leszedtem az összes paradicsomot amik még a bokrokon voltak. Éretteket és zöldeket egyaránt. Szétválogattam őket és az érettekből újabb adag bazsalikomos paradicsomszószt készítettem.
A zöldeket tartalmazó láda felett elméláztam egy ideig, hogy mit is csináljak belőle. Először savanyúságra gondoltam, de aztán eszembe jutott a tavaly kóstolt paradicsom lekvár és ez mindjárt el is döntötte a kérdést. Persze receptem nem volt, így neten néztem körül, hogy egy számomra szimpatikusat találjak és végül gabojsza recipéjére esett a választásom, az lett a kiinduló alap a „saját receptemhez”...

Hozzávalók:

. 2,5 kg. zöld paradicsom
. 1 kg. cukor
. 2 citrom (kezeletlen, lehetőleg bio)
. 1 ek. vaníliakivonat (vagy egy egész bourbon vanília hüvely)

Elkészítés:

1. A paradicsomokat megmosom, kivágom a „csumáját” és feldarabolom, majd egy nagy lábosba teszem.
2. A lábost lefedem és közepesnél erősebb fokozaton (kerámialap, #6/9) fél óráig főzöm, míg levet enged magának.
3. Leveszem a fedőt, ráreszelem a tetejére a két citrom héját, belefacsarom a levét, majd a cukrot is beleszórom. Alaposan elkeverem.
4. Fedő nélkül, lassú tűzön (#4/9) 2,5-3 órát főzöm, gyakori keverés mellet, míg a paradicsom szét nem fő és be nem zselésedik.
5. Ekkor egy fémszűrőbe merem és átpasszírozom rajta egy másik edénybe, hogy egy sűrű de szép sima lekvárt kapjak.
6. Az átpasszírozott lekvárhoz adom a vaníliakivonatot és még 20 percig főzöm, amíg az üvegeket előkészítem.
7. Tiszta üvegbe merem a forró zöldparadicsom lekvárt és szorosan lezárom a (jól kifőzött) tetővel. Fejre állítva, takaróba csavarva félreteszem két napra, hogy lassan hűljön ki...

Ha nem kapnánk kezeletlen bio citromot, a sima boltit tegyük pár pillanatra forró vízbe, és egy „dörzsiszivaccsal” súroljuk meg hogy a viaszréteget eltávolítsuk róla.
Az üvegeket és fedőket 120 fokos sütőben (15 perc) is „sterilizálhatjuk", de én általában mosogatógépben mosom el 90 fokon, a fedőket meg külön kifőzöm. Eddig ez bevállt.
Az így eltett zöldparadicsom lekvár évekig is elállhat a kamrában.
Ezt a lekvárt bármire használhatjuk, mint bármelyik más gyümölcslekvárt. Kedvencem a vajas pirítósra/kétszersültre kenve egy pohár tejjel, de a palacsintában is szenzációs... Az íze egészen különleges, egzotikus gyümölcsökre hasonlít. Érdemes kipróbálni! Márcsak azért is, hogy láthassuk ismerőseink arcán a "hűű de finom!!" tipusú döbbenetet mikor megkóstoltatjuk velük...

Lecsó télire...

Folytatódik a befőzés, a télire való kaja betárazása. A kamra polcai már roskadoznak a sok finomságtól: ajvár, lekvárok, chutneyk, szószok, mártások stb... most eljött a lecsó ideje.
A kert még tartogat pár eltenni valót. Volt egy kosárnyi különféle paprika úgymint: kápia, bogyiszlói, tv paprika, pritamin paprika. Mindenféle paradicsomok: körte alakú sárga koktélparadicsom, sima koktélparadicsom, san marzano és marmande. Ezekhez már csak hagyma kellett és mehetett is a lecsófőzés.
Itt akár rövidre is zárhatnám a posztot azzal, hogy megfőztem egy adag lecsót, üvegbe tettem oszt kész! Mert tulajdonképpen erről van szó, de azért most mégis részletezem egy kicsit...

Cukkinis-padlizsános paradicsomszósz

Még mindig a befőzési szezonban vagyunk, bár már inkább a vége felé. Leszedtem a kertben az utolsó cukkinikat, akadt még pár padlizsán is valamint egy újabb adag a paradicsomokból, egy nagy cserépnyi bazsalikom stb... minden adott volt egy nagyobb adag sült zöldséges paradicsomszószhoz amit eltehetek a ridegebb téli napokra.

Ajvár

Napokban tervezek még egy grillpartit, ahol közkívánatra főleg csevapot fogunk sütni. Ehhez készítettem ezt az adag ajvárt.
Ajvár receptből nem kevés kering a neten és én is kipróbáltam már párat, de egy ideje ezt a verziót készítem, mert nagyon bevált. A legtöbb recepttel ellentétben ahol nyersen darálják le a paprikát, én előtte meggrillezem, így szerintem sokkal gazdagabb, és kicsit füstösebb lesz a mártás íze.

Hozzávalók:

. 1 kg. kápia paprika
. 70 dkg. padlizsán
. 5-7 gerezd fokhagyma
. 1 fej lilahagyma
. 1 nagyobb húsos paradicsom (v. 3-4 ek. olasz sűrített paradicsom)
. 2-3 babérlevél
. ½ tk. durvára tört köménymag
. olívaolaj
. só, bors

Elkészítés:

1. A kápia paprikákat hosszába félbevágom, egy tepsibe teszem a vágott felével lefele, meglocsolom kevés olívaolajjal és a sütőbe teszem grillfokozaton. Addig sütöm míg a héja megfeketedik (15-20 perc).
2. A sütőből kivéve egy nagy keverőtálba teszem még forrón és folpackkal letakarom.
3. A padlizsánokat hosszában kettévágom, egy késsel a húsát bekockázom, majd egy tepsibe teszem. 200 fokra előmelegített sütőbe teszem 40 percre.
4. A megsült padlizsán húsát egy kanállal kikaparom egy tálba, majd botmixerrel átdolgozom.
5. Közben a langyosra hűlt sült paprikákról lehúzom a héját és a húsát egy robotgépben összepépesítem, a meghámozott paradicsommal együtt.
6. A hagymát és fokhagymát aprítógéppel finomra darálom, majd egy lábosba borítom, amiben közben olajat hevítettem.
7. Mikor a hagyma kezd üvegesedni, hozzáadom a padlizsánt és a paprikát, sózom, borsozom, rádobom a babérleveleket és a mozsárban megtört köménymagot.
8. Közepes fokozaton (kerámialap: 5-6/9), lassan főzöm a szószt 50-60 percig, míg nagyjából kétharmadára nem sűrűsödik.
9. Tiszta, kifőzött üvegekbe töltöm, a tetejét szorosan rácsavarom, majd fejtetőre állítva, egy plédbe tekerve két napra félreteszem.

Az ajvár remek kísérője a csevapcsicsának, vagy a grillezett húsoknak. Megfelelően dunsztolva, eltéve évekig eláll a kamrában. Felbontás után pár hétig fogyasztható marad ha hűtőben tartjuk.
A fenti mennyiségből, kb. 6 dl. ajvár készül...

Chilis szilvaszósz

Van egy szilvafa a kertemben, ami minden évben megszívat. Roskadoznak az ágai a gyönyörű nagy szemű gyümölcsöktől egészen addig míg teljesen be nem érik és én el nem határozom, hogy másnap leszüretelem. Ekkor, egy szempillantás alatt megkukacosodik és lehullik az összes a földre. Én meg csak nézek, hogy megint nem ettem belőle szinte semmit... Na de idén résen voltam, és az egészet leszedtem, mielőtt teljesen megérett volna.
Így lett egy nagy vödör szilvám amivel hirtelen nem tudtam mit kezdeni. Mivel nem teljesen puha így lekvárnak nem igazán jó, és bár enni én így keményebben szeretem de egyszerűen nem fér belém mind. Ekkor jutott eszembe a kínai szilvaszósz.
Ez a szilvaszósz tulajdonképpen egyfajta csatni. Kiváló kísérője a húsoknak kiváltképp a kacsának és a vadaknak. De szárazabb sültekhez is remekül illik, mint a pl. karaj vagy a pulyka/csirkemell...

Alma-cukkini chutney

A napokban összeszedtük az almafák alól, a lehullott almákat, hogy átnézzük mi az ami még menthető. Egy részéből úgy döntöttem chutney (a továbbiakban csatni!) készítek, elvégre grill szezon van, és a csatnik nagyon mennek a faszénen grillezett húsokhoz.
Kiválogattam a legrosszabb állapotban lévőket, kivagdostam az ütődött, rohadt részeket, mostam, hámoztam, daraboltam, és a végeredmény mindössze negyven-ötven deka almakocka lett. Mivel ezt keveselltem, hirtelen ötlettől vezérelve kimentem a kertbe és leszedtem egy cukkinit, hogy azt is bele daraboljam. Ez lett a végeredmény...

Hozzávalók (kb. ¾ literhez):

. 40-45 dkg alma (hámozva, felkockázva)
. 1 közepes cukkini, kb. 15.20 dkg.
. 20-22 dkg hagyma (vörös- és újhagyma vegyesen)
. fél csésze barnacukor
. 2 ek. friss gyömbér lereszelve
. 2 ek. magos dijoni mustár
. fél csésze alma- vagy fehérborecet
. 1 tk. apróra vágott friss chili
. 1 tk. szárított tárkony (vagy 1 ek. Friss)
. 3-4 dkg. ghí

Elkészítés:

1. Egy nagy lábosba felforrósítom a ghít és rádobom az alma-cukkini keveréket. Átforgatom a zsiradékon.
2. Hozzáadom a barnacukrot, alaposan elkeverem, és egy-két percig karamellizálom.
3. Megszórom a tárkonnyal, egy csipet sóval, borssal, és az apróra vágott chilivel.
4. A félfőre (csíkokra) vágott hagymát és a felkarikázott újhagymát is beleteszem és elkeverem.
5. Mehet rá a magos dijoni mustár, és a lereszelt friss gyömbér. Keverés, ezután jöhet bele az almaecet.
6. Lefedem, és közepesnél kisebb fokozaton (kerámialap 5/9), 15-20 percet főzöm addig, míg az alma azért darabos marad, nem fő szét teljesen, és a cukkini is átpuhul. Néha megkeverem.
7. Ezután tiszta, fertőtlenített tetejű dunsztosüvegekbe vagy csatos üvegbe töltöm. Lezárom, majd fejjel lefelé egy takaróba csavarva félre teszem, hogy lassan, egy nap alatt lehűljön.

Az így elkészített csatni, hűtés nélkül, hónapokig eláll. Felhasználás előtt minimum két hetet várjunk, hogy az ízek teljesen összeérjenek.
Ez az alma-cukkini csatni nagyon jól passzol a sertés sültekhez, szárnyasokhoz, különösen a libasülthöz, és faszénen grillezett/sütött húsokhoz.
A csatnit, szobahőmérsékleten vagy langyosan tálaljuk a hús mellé.
Felbontás után, tartsuk hűtőben.

Málnaöntet

Kármentés eredménye képpen született ez a poszt. Az nálunk nemrég pusztító jégeső, nem sok mindent hagyott meg a kertben. A diónyi nagyságú jégdarabok nem kegyelmeztek semminek. Nem kímélte a málnabokrokat sem, így a málnalekvár főzési „projekt” idén sajnos elmarad. Alig egy-másfél kilónyi ütött-vágott, sérült szemet sikerült csak lementeni róluk.
Nem voltak valami szép, „gurulós” szemek, hogy csak úgy megegyük magában, így hát maradt a szósz, vagy málnaöntet lehetősége, csak hogy ne vesszen kárba minden...

Hozzávalók:

. 1 kg. málna
. 1 csésze cukor (ízlés szerint lehet több v. kevesebb)
. 1 ek. vaníliaesszencia vagy egy vaníliarúd
. fél citrom leve

Elkészítés:

1. Egy lábosban, egy kevés vízzel, felolvasztom a cukrot, majd hozzáadom a vaníliakivonatot, vagy a kettévágott vaníliarudat.
2. A megmosott málnát a sziruphoz öntöm, és nagy lángon forralva tíz-tizenöt percig főzöm. Ezután félrehúzom az edényt.
3. Egy sűrű szövésű szűrőn keresztül átpasszírozom az egészet, hogy a málna magjaitól megszabaduljak.
4. Hozzáadom a citromlevet, és közepesnél erősebb fokozaton, még öt percig főzöm egy forraló edényben.
5. A forró szószt, ezután egy csatos üvegbe töltöm.

Még pár szó...

A málnaszósz a csatos üvegben, légmentesen zárva, hónapokig is eláll, hűtőben tartva.
A fenti mennyiségből, nagyjából 6-7 dl. Szósz/öntet készülhet.
Ezt a sűrű, édes-savanykás gyümölcsszószt, remekül használhatjuk desszertekhez, fagylaltokra öntetnek, joghurtba, turmixba keverve ízesítőként.

Újrahasznosítás – Chutney szilvalekvárból…

Hamarosan itt a jó idő, és vele jönnek a kerti grillpartik, sütések. És a finom sült húsok, számomra elengedhetetlen kelléke a chutney. Mivel a chutneynak egy, de még jobb ha két hónapot, érnie kell, már most neki kellet állnom a készítésének. Csakhogy ilyenkor nincsenek szezonális gyümölcsök. Viszont a kamrában ráleltem pár üveg, tavaly nyáron főzött szilvalekvárral, amik valahogy nem fogytak, így az pompás ötletem támadt, hogy miért ne hasznosítanám újra ezeket chutneyként.


Hozzávalók:

· 2 liter (3 üveg) házi szilvalekvár
· 3-4 fej (kb. 50 dkg.) lilahagyma
· 4-5 gerezd fokhagyma
· 30-35 dkg. barnacukor
· 1 ½ - 2 dl. almaecet
· 4-7 db. chili paprika
· 1 ek. gyömbér-por
· 1 ½ ek. mustármag
· 5-6 szegfűszeg
· 1 csillagánizs
· 1 rúd fahéj
· 1 ek. olaj
· só,


Előkészületek:

A hagymákat vékonyan felszeleteltem, a fokhagymákkal együtt.
A mustármagot, chilit, szegfűszeget, és a gyömbérport, egy száraz serpenyőben megpirítottam. Addig forrósítottam, míg a mustármag pattogni nem kezdett, és a fűszerek illata csípni kezdett. Ezután mozsárban összezúztam, és egy kevés olajjal pépesítettem, sűrű krémmé dolgoztam.
A befőttes üvegeket a mosogatógépben átmostam, a 80-90 fokos vízben. A fedőket leforráztam, és pár percig kifőztem.

Elkészítés:

1. Egy nagy lábosba beleöntöm a lekvárt, hozzáadom a hagymát, fokhagymát, kicsit megsózom, és felforralom.
2. Beleteszem a cukrot (a mennyisége függ a lekvár édességétől), és az ecetet, a fűszerpasztát, egy rúd fahájat, és egy csillagánizst.
3. Közepesnél kisebb fokozaton, kb. egy órát főzöm, míg kellően be nem sűrűsödik.
Ellenőrzöm az ízeket, és ha kell, cukorral vagy ecettel beállítom a megfelelő édes-savanyú arányt, vagy chili-krémmel a csípősségét.
4. Az üvegekbe merem a chutneyt, szorosan lezárom, majd egyből fejre állítom, és plédekbe csavarva félreteszem egy napra, hogy lassan hűljön le.


Felhasználás:

A chutneynak, legalább egy hónapig kell érnie, hogy az ízek teljesen összeérjenek.
A szilva-chutneyt felhasználhatjuk sült húsok mellé, grillezett csirke, vagy sertés sültek mellé, vadakhoz, valamint párolt pulykamellhez. A liba-, vagy kacsasülthez is remekül passzol.

Szilva-körte chutney

A szilvafám, elkezdte hullatni a gyümölcseit, ezért az érettebbeket, gyorsan le kellet szednem. De ezzel rögtön felmerült egy kérdés is, hogy mi a fenét kezdjek vele? Bár nagyon szeretem a szilvát, ennyit azért nem tudok egy-két nap alatt megenni, lekvár főzéshez meg kevés. Így maradt a chutney (csatni).
A keményebbeket kiválasztottam „megevésre”, mert én azokat szeretem, a puhábbak meg mehettek a szószba. Volt még otthon pár körte is, amit hirtelen felindulásból, hozzácsaptam a szilvákhoz. Így született meg a szilvás-körtés chutney!