Húsimádó ragu – fehérboros ragu vegyes húsokból gombával májjal és kapros újkrumplival

Baráti, borozgatós-beszélgetős vacsorát szerveztem nemrég, erre az alkalomra készült el ez a ragu. Menet közben alakult ki a menü, mikor telefonon megbeszéltük, hogy mikor legyen ez a vacsora megtartva. Miklós felajánlotta az ügy érdekében, hogy hoz otthonról egy vaddisznószívet és májat, nekem éppen volt otthon egy adag birkahúsom, így máris kezdett valami körvonalazódni. A többit a vacsora napján délután, a közös bevásárláskor döntöttük el, miszerint egy jóféle francia típusú boros ragut főzzünk, sokféle húsból...

- „Kell marha mindenképpen, itt egy szép lapocka, vegyük meg!”

- „Oké!”

- „Kellene még valami sertés -féle is, hogy jó cuppugós legyen. Köröm vagy farok esetleg?”

- „Legyen egy csülök!” …Innen már minden ment a maga útján, gomba, zöldségek és szalonna is került a kosárba, az előételhez is vettünk füstölt makrélát bagettet... majd irány haza főzni.

Kacsamell sült zöldséges quinoával

A quinoá mostanában nagy divat, tele vannak vele a magazinok és ódákat zengenek róla, milyen egészséges és tápláló, ugyanakkor alacsony kalóriatartalmú. Én sokáig ellenálltam, nem különösebben érdekelt egy újabb agyon hype-olt divatos alapanyag, de kb. úgy egy éve kipróbáltam és azóta nagy híve lettem ennek a kellemesen enyhén diós ízű, érdekes állagú gabonafélének...

Ez egy könnyű de tartalmas étel, amit könnyedén be lehet illeszteni akár egy fogyókúrába is, vagy esetleg adhatjuk előételként is egy többfogásos vacsorához. Érdemes kipróbálni, és a szezonális zöldségeket felhasználni hozzá. Most éppen a spárgának és az újhagymának is szezonja van, ezért ezek is szerepelnek benne természetesen.

De akár vegetáriánus ételként is megállja a helyét, ha a kacsamellet kihagyjuk belőle, így is teljes értékű fogás marad.

Pirított szarvasmáj gombaraguval

Ez még a szarvas vacsora alkalmával készült, ez volt az előétel a szarvas „T-bone steak” előtt.

Aznap este, a hús mellé érkezett bónuszként egy szép darab máj is. Ötletelni kezdtünk mi legyen vele, hogyan készítsük el, aztán végül úgy döntöttünk egy gombás raguval fogjuk elkészíteni, és croutunon, pirítóson tálaljuk...

Wellington bélszín párolt zöldségekkel

Egy igazi „villantós” sznob fogást tisztelhetünk a wellington bélszín személyében. A gazdagság és kivagyiság jelképe ez az étel, ha valami nagyot akarunk mondani, kocsiban a Rolls-Royce, ételben a wellington bélszín jut többnyire az eszünkbe. Pedig igazság szerint sem nem túl drága, sem nem túl előkelő és még csak nem is túl nehéz elkészíteni a wellington bélszínt. Most nem mennék bele az étel elnevezésnek eredetébe, aki kíváncsi guglizza meg.

Persze, rögtön a címben is csúsztatok egy kissé, ugyanis én nem is bélszínből készítettem el, hanem az általam jobban kedvelt és favorizált hátszínből. Volt otthon egy szép darab érlelt, gazdagon márványozott hátszíndarab, ebből lett ez a fogás.

Eredetileg vasárnapi ebédnek szántam, de aznap sok minden közbejött és úgy alakult, hogy végül is nem főztem a hétvégén, viszont a hűtőben ott volt a gomba, a hús, a leveles tészta, így nem sokáig halogathattam az elkészítését. Így lett ebből a „sznob ételből” egy egyszerű hétfői esti vacsora...

Bakonyi nyúlcomb

Nagyon szeretem a szaftos gombás tejfölös szószos cuccokat, amit a magyar gasztronómia és vendéglátás úgy nevez, hogy „bakonyi módra”. Gyerekkoromban még a mirelit „bakonyi sertésszeletért” is odavoltam és simán megettem a súlyos, lisztes, szinte csirizes menzás bakonyit is.

Azóta annál már jóval igényesebb (vagy talán sznob?) lettem, hogy kifőzdében vagy étteremben ilyesmit rendeljek, és valahogy én sem készítettem magamnak már jó ideje. Az utóbbi hetekben azonban folyton ott motoszkált a fejemben, hogy kellene főznöm egy jóféle kis bakonyi sertésszeletet, de mindig valami más került előtérbe. Pár napja aztán a hűtőben kutatva észrevettem, hogy minden a rendelkezésemre áll ahhoz, hogy elkészítsem, van egy doboz gomba, tejföl és zöldpaprika is akadt, csak a sertéshús hiányzott, de helyette volt pár zöldfűszerekbe pácolt nyúlcomb. Még jobb! Nyúlcomb bakonyi módra, akkor ez lesz a menü! És a gondolatot tett követte.

Grillezett kacsacomb és gomba paradicsomos zöldbabbal és mángolddal

Tart még a jó idő, fenntartva a nyár illúzióját, és ez a konyhámon is meglátszik. Nyoma sincs még benne az ilyenkor megszokott őszi alapanyagoknak, mint mondjuk a sütőtök, paszternák vagy káposzta. Ehelyett az utolsó még beérett kései zamatos paradicsomokkal, friss zsenge zöldbabbal az idei harmadik vetésből, meg zsenge mángolddal dolgozhatok, és még a grillsütő sem került be a faházba, még sűrűn beizzítom benne a faszenet. Ennek szellemében készült az alábbi étel...

Grillezett marharostélyos és fűszervajas gombafejek, uborkaöntetes cukkinisalátával.

A kerti grillezés szezonja még tart, ezért még nálam is gyakran izzik fel a faszén.

Még mindig az új sütőmet próbálgatom, kísérletezgetek a különféle fogásokkal és alapanyagokkal. Ennek a fogásnak a receptjét még csak most alakítgatom, próbálom hogyan harmonizálnak egymással ízek, és mi az amin még változtatni kell. Eddig csak fejemben létezett ez a receptem, de ez, az első alapverzió amit most csináltam, nagyon jól sikerült. Persze azért sokat fogok rajta még csiszolni, de ebben a formában is megállja a helyét bármelyik kerti sütésen vagy grillvacsorán.

Reggelik - Pirított gombaragu pirítóssal

Amikor szelektálom az ételeket, hogy mi kerüljön be a blogba, általában aszerint válogatok, hogy vajon mennyire érdekelheti az adott recept az olvasókat és hogy egy átlagos konyhai tudású embernek tud-e valami érdekeset, vagy egy kicsit is újat mutatni a témában. Ezért amikor ilyen egyszerű szendvicsek, toastok kerülnek terítékre, többnyire elvetem őket, nem írok róluk bejegyzést, de párszor előfordul, hogy mégis publikálok egy-egy ilyen receptet, mert ezek az egyszerűségük mellet nagyon magas élvezeti értéket nyújtanak. Egyszerűbben fogalmazva, baromi finomak, és nem tudom megállni, hogy ne tegyem ezt közzé...

Egy kiadósabb reggelinek vagy gyors és laza ebédnek is elkészíthető ez a fogás. Vacsorára is lehet, de inkább nem ajánlom, mert azért elég nehéz ételről van szó, sokan nehezen tudják a gombát megemészteni, és nem kívánok senkinek sem „sárkányos” álmokat.

Gombás piláf

Megint egy ázsiai étel. A piláfot a Közel-kelten és Törökországban, Közép-Ázsián át, egészen Indiáig ismerik és készítik. Többnyire önálló fogásként de van hogy köretként is tálalják. Én most egy vegetáriánus, gombás változatot készítettem - ha már, így a nagyböjt idején vagyunk - amit önálló fogásként is ehetünk.

Gombás falafel korianderes krumplisalátával

Tekintettel a nagyböjt kezdetére, jöjjön most egy húsmentes fogás. Régóta készültem már, hogy falafelt süssek, ami nem más mint egy közel-keleti, fasírozottra hasonlító étel, csicseriborsóból készítve jó fűszeresen.

Úgy alakult, hogy az egyik főzésből maradt egy fél doboz csiperkegomba a hűtőben, és nem szívesen dobtam volna ki, ezért fel kellet használnom. Valami gombafasírtra gondoltam először. Ekkor jutott eszembe, hogy miért ne keverjem hozzá a falafel alapanyagához, így a régóta ígért falafel is meglesz és a gomba is elfogy sőt, kissé fel is szaporíthatom vele.

Vörösboros marhapofa ragu

Ezt a fogást nem magamnak készítettem, hanem „catering szolgálatot” vállaltam anyámnak, aki vendégeket hívott magához. Vállaltam, hogy elkészítem a főfogást, így Ő koncentrálhat a levesre és a fánksütésre.

Volt a hűtőmben egy szép adag megtisztított és felkockázott marhapofa, e köré alakítottam ki a receptet. Kicsit keveselltem a mennyiségét, mert valami raguban gondolkodtam és azt csak nagy mennyiségben érdemes főzni, ezért úgy döntöttem veszek még mellé egy kis lábszárat is, így már kijön egy jó nagy adag ragu.

A recept úgy alakult, ahogy a hűtőből kerültek elő az „alkatrészek”, így most legalább elhasználhattam a sok szalonnát is ami csak ott dekkolt a polcon mióta kicsit visszafogtam a kalóriákat a receptjeimben.

Borjúszelet vajas-tejszínes kucsmagombás szósszal, medvehagymás gnocchival

Ez az étel most kivételesen ellentmond az elvemnek, hogy mindig használjunk szezonális alapanyagokat. A karácsony előtti bevásárlásokra felkészülve, helycsinálás gyanánt kotorásztam a mélyhűtőben, hogy mi az amit nem kellene tovább tartogatni. Bár fagyasztva tovább is eláll sok minden, én általában fél éven belül igyekszem felhasználni amit lehet. Így akadtam rá egy kis doboz tavasszal lefagyasztott kucsmagombára és egy zacskó medvehagymás gnocchira. Volt ott még pár szép szelet borjúcomb is, így összeállt a recept a fejemben.

Coq au vin – vörösboros kakas, krumplis lángossal

Régóta készülök erre a főzésre, mert nagy kedvenceim a hasonló borban készült raguszerű ételek.

A coq au vin (ejtsd, kokoven) egy francia bisztró étel, amit szinte egész Franciaországban készítenek. Mint minden hasonlóan sokfelé elterjedt ételnek, ennek is rengeteg recept variációja létezik, nem nagyon lehet kibogozni AZ „eredeti” receptet.

Legtöbbször fiatal növendék kakasból, vagy nagyobb tanyasi, kapirgálós csirkéből készítik.

Én most egy nagy tanyasi csirkét vettem, és egy brit séf, a Michelin-csillagos Shaun Hill coq au vin receptjéből indultam ki a saját verziómhoz. A látszat ellenére ez nem egy bonyolult nehezen elkészíthető étel, hanem mint általában a paraszti és bisztró ételek, viszonylag egyszerűek. Ha az előkészületeken túl vagyunk, már nem sok dolgunk van vele...

Nyúl „bélszín” stroganoff módra

A minap vettem két nyulat és hirtelen semmi ötletem nem volt az elkészítésükre. Gondoltam szétkapom őkelméket és majd csak eszembe jut valami. Legutóbb csak feldaraboltam őket, de most kicsit jobban belelendültem és a combok eltávolítása után elkezdtem kifilézni a maradékot. A gerinc mellől mindkét oldalon szépen lefejtettem a húst. Így kaptam négy darab, hosszúkás, kétujjnyi vastag, de a vége felé elkeskenyedő színhúst. Akárcsak a sertésnél a szűzpecsenye, vagy marhánál a bélszín. Erre gondolva aztán mindjárt be is ugrott, ha bélszín akkor stroganoff.

Így hát a combokat eltettem későbbre, a csontokból főztem egy remek alaplevet, a filézett húsokat és a nyúlmájakat pedig előkészítettem a főzésre...

Rozéra sütött kacsamell rókagombás szószban

Itt a második rókagombás recept is! Az előző vega verzió után valami húsosban gondolkodtam, és ha már hús, akkor a kedvencem, a kacsamell legyen. Először egy sült kacsamell mellé gondoltam valamilyen tejszínes gombaragút de aztán menet közben, ahogy főztem, szépen alakult át a recept egyfajta „stroganoff módra” készült étellé. Végül, ha nem is autentikus stroganoff lett belőle, tekinthetjük ezt egyfajta kísérletnek, újraértelmezésnek.

Mikor belekezdtem a főzésbe, magam sem láttam mi is lesz a vége, de a végeredmény ismét bebizonyította, hogy az improvizatív ételek sokszor a legjobbak.

Rizottó pirított rókagombával

Mióta lement a tévében a gasztrobloggerek adás, sokan odajönnek hozzám azzal, hogy olvassák a blogomat, látták a műsoromat és gratulálnak a bloghoz vagy adáshoz. Hőgyészen, a szarvasgomba fesztiválon is így volt mikor ott jártunk, ahol még ajándékot is kaptam egy nagyon kedves olvasómtól (amit ezúton is köszönök!:), méghozzá egy zacskó friss rókagombát, hogy készítsek belőle valami finomat a blogra. Hát ennek nem nagyon lehetett ellenállni, ráadásul nagyon szeretem a rókagombát.
Elég szép mennyiség volt, ezért kétfelé osztottam és így két ételhez is felhasználhattam a rókagombát, két receptet is kipróbálhattam ha már egyszer szezonja van. Ez az első!

Nyúl, vadász módra

A nemrég készített sült nyúlcomb után az állat többi részét is elkészítettem. Valamilyen raguféle tűnt célszerűnek, így jutott eszembe a klasszikus olasz „alla cacciotore”. Ehhez az ételhez a nyúl kevésbé „nemesebb” részeit is használhatjuk, mint a csontosabb háta, lapocka része és az első combok. Valamint a ragukba felhasználhatjuk a nyúl belsőségeit is, a májat szívet és veséket. De persze egy egész nyulat is feldarabolhatunk, minden részét felhasználva az ételhez.

Habár raguról van szó, ez nem egy nehéz étel, így ezekben a forró nyári napokban is bátran ajánlom.

Villámgyors tésztakaják - Gombás-paradicsomos makaróni

Nem vagyok híve a konzerveknek, de azért mindig tartok otthon egy-két kis üveg apró szeletelt csiperke gombát vészhelyzetre, ha esetleg vendégek jönnek és össze kell dobni pár melegszendvicset, vagy egy gombás szószt tésztához/húshoz. Erre a célra megfelel a sós lében eltett kis konzervgomba. Persze ebből is érdemes a jobb minőségű olasz, vagy spanyol fajtájút venni, amiben nincs tartósítószer meg különböző adalék.
Nassszóval, egy ilyen hirtelen kialakult helyzet kívánta meg, hogy rögtönözzek valami kaját. Szerencsére azért a gomba mellett mindig van otthon a saját készítésű paradicsomszószaimból amivel jelentősen fel lehet javítani bármilyen ételt.
Ilyen „ad hoc” főzésekkor mindig a tészta a legkézenfekvőbb lehetőség én sem gondolkodtam sokat mit is főzzek.

Cottage pie - a félmilliomodiknak dedikálva...

Tegnap, valamikor dél körül megtörtént a félmilliomodik látogatás a blogomra. Amikor nekikezdtem a blogírásnak bevallom, nem gondoltam, hogy valaha komoly látogatottsága lesz blogomnak, inkább csak magamnak arhívátam a recepteket. minden esetre örülök azért, hogy nem csak úgy a levegőbe írogatok!:)

A húsvéti menü része volt ez az étel. Az Angol konyha kedvelt klasszikus ragus egytálétele a „pie/pite” egyik változata ez. Általában a bárányból készültet nevezik Shepperd's pie-nak, míg a marhából készültet Cottage pie-nak.
A ragú receptjét J.O.-tól nyúltam le és azt alakítottam át „pite” recepté.

Kínai kaja – Illatos marhahús, shiitake gombával és pirított zöldséges tésztával

Ez a szép hosszú név, egy hosszú ideig előkészített és rengeteg hozzávalóból álló ételt takar. Mindezek ellenére, azért nem nehéz elkészíteni és megéri a belefektetett időt.