Sajtok

Régóta vadászok arra a mobil sajtboltra, ami a Praktiker parkolójában (Pécs), és a vásártéren szokott időnként tanyázni. De valahogy eddig mindig elkerültük egymást. Sok jót hallottam már, a remek sajtjairól ismert holland boltosról, és végre, nemrég sikerült pont jó időben arrafelé autóznom. Rögtön le is csaptam rá! (Mint megtudtam, pénteken és szombaton van nyitva 9-17 óráig a parkolóban, és vasárnap, pedig a vásártéren, a vásár ideje alatt.)

Fél órán át csak nézegettem a választékot, és próbáltam fejben egy négy-ötféle sajtból álló együttest összeállítani.
Többet is végigkóstoltam, az eladó/tulaj nagyon készséges volt, végül négyre szűkítettem a jelölteket: Elsőként, egy szép darab, érett pecorino romanot választottam, majd természetesen jött a gruyère. Méghozzá svájci, ami szerintem jobb mint a francia. Harmadiknak mindenképpen valamilyen kecskesajtot szerettem volna. Kóstolások után egy kecsketejből készült gouda mellet döntöttem. Negyediknek, az eladót kértem meg, hogy ajánljon egy gazdag ízű, érlelt sajtot. Magam sem választottam volna mást/jobbat, mint az Old Amsterdamot.

Pecorino romano: Juhsajt a javából! Egy kemény sajt Olaszországból. Hosszan érlelt fajta, sós, de nem olyan bántóan sós ízzel, mint a kommersz fajták. Beleharapva, egyből érezni a karakteres, jellegzetes juhtejes zamatot, ami hosszan érezni a szájban, még percekkel az után is, hogy lenyeltük.
Olasz tésztákhoz, úgy mint a puttanesca, vagy a különféle zöldségekkel, friss paradicsommal készülőknél használjuk többnyire. Önmagában, mézzel és kakukkfűvel desszertként ehetjük.
Vörösbor, pl. chianti illik hozzá…

Gruyère: Tehéntejből készült sajt, svájci, és francia fajtája is ismert. A svájcinak szerintem karakteresebb íze van, én azt szeretem jobban.
Puha, könnyen reszelhető, rendkívül jól, selymesen olvadó sajt. A svájci fondük kihagyhatatlan alkotóeleme. Ízre a gruyère, maga a sajtok „arhetípusa”. Az első falat, szinte belerobban az ember ízlelőbimbóiba. Gyerekkori falusi élményeimet, a frissen fejt, még langyos tej ízét juttatja eszembe, a sajt erőteljes, nyers tej-aromája.
Önmagában is falatozhatjuk, friss körte vagy alma szeletekkel. Az egyik legfinomabban olvadó sajt lévén, kitűnő melegszendvicsekhez, például a Croque-monsieur-höz, de akár egy egyszerű sajtos tésztát is, legnagyobb gaszto-élvezetek közé emelhet.
Chardonnay vagy testesebb olaszrizling, pl. somlói illik hozzá…

Gouda (kecsketejből): Sokféle kecskesajtot ettem már, de ez benne van a top3-ban. Puha, de nem lágy sajtról van szó, a hagyományos goudánál talán egy kissé lágyabb. Illata jellegzetes, animális „kecske illat”. Az íze elképesztően gazdag, kecsketej-íz, annak minden jó tulajdonságával, és annak minden hátrányai nélkül. Erőteljes, telt, de nem agresszíven tolakodó „kecskés” zamat jellemzi, egy, az utóízében enyhén érezhető édeskés-tárkonyos felhanggal.
Friss baguettel, vagy abból készült, nagyon enyhén fokhagymás, pirítóssal ajánlom.
Sauvignon blanc-t igyunk mellé…

Old Amsterdam: A holland nagyágyú! A sajtpultokban már messziről megismerni az impozáns fekete korongokat. Hosszan érlelt félkemény/kemény sajtról van szó. A sajt színe mély, sötét sárga, az illata enyhén „aludttejes”. Az íze azonnal „üt”. A brutális, érett, tejes íz mellet, erőteljesen érezhető egy sós-karamellás mellékíz/utóíz, ami hosszan megmarad a szájban, a nyelvünk hátulján érezve még percekig. Nagyon intenzív „ízélmény”, nem az a fajta sajt, amiből sokat befalunk egyszerre.
Önmagában, desszertként, mézzel karamellizált dióval, vagy más sajtokkal keverve, reszelve, tészta ételekhez, szendvicsekhez is adhatjuk. A fondübe is kerülhet belőle.
Szerintem a testes, kissé animális, ausztrál shiraz (syrah) passzol hozzá…