Keresés a blogban

Sajtos sörtésztában sült csirkemell csíkok


Válság vagy a hó vége nem is tudom, de bizony kisebb gondot okozott a hétvégi menü elkészítése, mert alig akadt otthon valami. Egy egész csirkemell, némi sajt, krumpli stb... ebből kellett egy négyszemélyes vasárnapi ebéd főfogását összehozni (a leves már megvolt). Ha kevés alapanyag áll a rendelkezésünkre, valamit trükközni kell. A hús legjobb „szaporítási” módja, amellett/ahelyett hogy sok köretet adunk hozzá, ha csíkokra vágjuk és valami tartalmasabb panírban sütjük ki. Ezt tettem én is.

Hozzávalók:

. egy nagyobb, egész csirkemell
. 1 tojás (bio)
. egy doboz sör
. liszt
. 5 dkg. parmezán
. 5 dkg. füstölt parenyica
. 1 ek. aprított friss kakukkfű
. só, bors

Elkészítés:

1. Egy keverőtálba egy csésze (cup=2,4 dl.) lisztet szórok, ráütöm egy tojás sárgáját, sózom, borsozom, majd annyi sört öntök hozzá, hogy egy sűrű palacsintatésztaszerűséget kapjak.
2. Belekeverem az apróra vágott kakukkfüvet, a frissen reszelt sajtokat, és beleforgatom a keményre felvert tojásfehérjéket.
3. A csirkemelleket kicsontozom, lebőrözöm (ezek mennek a fagyasztóba, később alaplé lesz belőlük), a húst a rostjaira merőlegesen ujjnyi csíkokra vágom.
4. A húsokat sózom borsozom, majd lisztbe forgatom.
5. Egy mély serpenyőben olajat forrósítok, a húsokat a masszába mártom, és a forró olajban, aranybarnára sütöm úgy 2-3 perc alatt. A kisült csirkemellet papírtörlőre szedve tálalásig félreteszem.















Egy kiló burgonyából, tejjel-vajjal, könnyű és habos krumplipürét készítek a csirkemellekhez, majd ezzel, és egy-két méretes csemegeuborkával tálalom.
A sörtésztában sült csirkemellet csak frissen elkészítve érdemes enni, melegítve nem az igazi.
Finom ízletes-sajtos panírban sült omlós puha hús. Ennél nem kell többet írnom, ennyivel el is intézném az étel leírását...
Egy pohár chardonnay-t kortyoltam mellé, ezt ajánlanám nektek is.

Elkészítési idő: 45 perc
Költségek: 290 Ft. /adag
Bor:

Brokkolikrémleves


Lassan itt a tél, ezért előkerülnek a repertoárból a tipikusan téli ételek. Ilyenek nálam a krémlevesek is. Krémlevest bármilyen zöldségből készíthetünk, nekem most éppen brokkoli volt itthon.

Fűszeres alaplében főtt csirke, vajon pirított zöldségekkel, chutneyval és chilis szilvaszósszal


Hozzájutottam egy pompás tanyasi „kapirgáló” csirkéhez. Nézegettem a pulton heverő szárnyast és azon gondolkodtam hogyan készítsem el. Mindenképpen valami egyszerű ételt szerettem volna készíteni belőle, hogy a hús íze érvényesüljön leginkább. Először csak meg akartam sütni egyben, de aztán eszembe jutott, hogy milyen régen ettem már egy jó főtt húst. Sajnos a magyar konyha manapság mostohagyerekként kezeli a főtt húsokat, maximum vidéki lakodalmak kommersz második fogásaként vagy a vasárnapi húsleves „melléktermékeként” kerül az asztalra némi paradicsom, vagy fokhagymamártással. Pedig a régi magyar konyhában főtt húsoknak nagy tradíciója van, elég csak a „Szinbád” ominózus ebéd jelenetére gondolni.
Így hát el lett döntve a csirke sorsa...

Céklasaláta kecskesajttal


Ez egy faék egyszerűségű étel. Kiadós és tápláló, kevés hozzávalóból megvan. Fontos, hogy jó minőségű alapanyagokat használjunk hozzá. Ha lehet bio vagy saját termesztésű céklát, friss, könnyen morzsolható görög „feta jellegű” kecskesajtot és friss újhagymát vegyünk.
Fejenként egy nagyobb céklát, két szál újhagymát és 10 dkg. kecskesajtot számoljunk.
A céklát megfőzöm, hagyom langyosra hűlni és meghámozom. Feldarabolom és egy keverőtálba teszem, sózom borsozom.

Az újhagymát felkarikázom (zöld részéből félreteszek a tálaláshoz) és hozzákeverem a céklához.
Az öntetet egy rész balzsamecetből, és három rész extraszűz olívaolajból, csipetnyi sóval, borssal és egy tk. akácmézzel kikeverem, majd a salátához adom.
Egy adag céklasalátát tányérra szedek, a tetejére morzsolom a sajtot, megszórom a hagyma zöldjével, meglocsolom még egy kevés olívaolajjal és tálalom.

Száraz serpenyőben megpirított graham kenyeret adok mellé, amit enyhén bedörzsölök fokhagymával.
A cékla édeskés föld íze remekül harmonizál a kecskesajt sósságával.

Birsalmasajt


Kaptam egy barátomtól (köszi Ági!) egy nagy szatyor birsalmát amit örömmel fogadtam mert, igaz hogy mostanság kezdett elegem lenni a sok befőzésből, de a birsalma akkora kedvenc, hogy „muszáj” volt elkészítenem.
Lekvárral már tele a kamra, ezért egyből a birsalmasajt jutott az eszembe. A receptet nem cifráztam, a hagyományos elkészítési módot választottam, ami számos más oldalon megjelentek a neten. Most én is közreadom....

Tarja kucsmagombaszósszal és zöldségkörettel


Az étel neve egész pontosan, konfitált sertéstarja tejfölös kucsmagomba mártással és vajon párolt zöldségekkel, de ez nem fért volna ki a címmezőbe.
Volt a hűtőmben egy tálban, zsírban eltett konfitált tarja, amit hetekkel ezelőtt készítettem és ezt használtam most fel.
A sertéstarja konfit úgy készült, hogy hagymával, fokhagymával rozmaringgal együtt a csontos tarjaszeleteket (kérjük meg a hentest, hogy vágjon csontostól kétujjnyi vastag szeleteket), egy tepsibe tettem annyi zsírral , hogy ellepje és 130-140 fokon 3 óráig sütöttem/pároltam. Majd egy mélyebb tálba tettem, és leöntöttem a leszűrt zsírral, hogy teljesen ellepje. Hűtőben eláll hónapokig.

Hozzávalók (2 személyre):

. 2 nagy szelet csontos tarja
. 10-15 dkg. kucsmagomba
. 2 nagyobb sárgarépa
. 2-3 szál újhagyma
. 2 gerezd fokhagyma
. egy nagy maréknyi koktélparadicsom
. fél csokor friss petrezselyem
. 2,5 dl. száraz fehérbor
. 2-3 ek. tejföl (vagy tejszín)
. ghí (tisztított vaj) vagy vaj
. só, bors

Elkészítés:

1. Először a köretet készítem el. Egy wokban fél evőkanálnyi ghít forrósítok és beledobom a vékony hasábokra vágott sárgarépát, dobva-rázva pirítom míg el nem kezd puhulni.
2. Ekkor hozzáadom a fokhagymát, kicsit azzal is pirítom, majd aláöntöm a bor felét.
Sózom, borsozom, majd mikor a bor elforrt alóla, beledobom a kb. 4 centis darabokra vágott újhagymát és a koktélparadicsomokat. Addig pirítom, míg a répa megpuhul, de nem teljesen, maradjon egy kicsit ress-ropogós. Melegen tartva félreteszem.
3. Nekiállok a kucsmagombaszósznak. Egy serpenyőben kevés ghít forrósítok, beledobom a gombákat és megpirítom.
4. Hozzáöntöm a bor másik felét, megszórom a friss kakukkfűvel, sózom, borsozom és addig párolom, míg a bor fele el nem forr.
5. Ekkor teszem hozzá a tejfölt (vagy ha valaki nem szereti savanykásan, tejszínt is használhat), az apróra vágott petrezselymet (ha túl sűrűnek találjuk, esetleg adhatunk hozzá kis alaplevet is), összeforralom, majd félreteszem melegen tartva.
6. A húsról lekaparom a zsír nagy részét, és egy serpenyőben mindkét oldalát megpirítom, hogy egy kis kérget kapjon és átmelegedjen.
7. A kucsmagombaszósszal és a zöldségkörettel egy előmelegített tányéron tálalom.

















Ez az étel csak frissen elkészítve jó, tárolni nem lehet. Készíthetjük a köretet tetszés szerint más zöldségekből is ami van otthon, vagy amit szeretünk. Kucsmagomba lehetőleg friss legyen, de ha nincs más lehetőségünk lehet fagyasztott vagy szárított is. Ha szárítottat használunk, az áztatólevéből is adhatunk a szószhoz az elkészítésekor.
A vajpuha szaftos húshoz remekül passzol a karakteres kucsmagomba íze és a finom, vajon párolt édes zöldségek. Ez egy igazán pompás étel.
Testes, somlói vagy csopaki olaszrizling illik hozzá. És most egy szomszédom remek házi fehérborát ittam mellé (ha már egy szőlőhegyen lakom) és azt használtam a főzéshez is.

Elkészítési idő: 40 perc
Költségek: kb. 750 Ft./adag
Bor: -

Kínai kaja – marhahús tojásos-zöldséges rizzsel és chilis szilvaszósszal


Ha valami gyorsan elkészülő, de azért tartalmas és érdekes kaját kell összedobni, a legjobb ha a kínai konyha irányában gondolkodunk. Én is ezt tettem, mikor egy barátommal beszélgetés (és sörözés) közben megéheztünk és utánanéztem valami ehetőnek. A hűtőbe nézve, ott árválkodott egy kis darab marhaszegy ami bármi máshoz kevés lett volna, de egy jóféle kínaihoz éppen elegendő. Aztán még a zöldséges rekeszből és a kamrából is összeszedtem ezt-azt, és végül ezt sikerült kihozni belőle...

Sült bőrös malackaraj, zöldfűszer-pesztóval töltve sütőtökkel és krumplival


Basszus! Nagy elhatározást tettem a nemrég, hogy a bő harminckilónyi súlyfeleslegemből le fogok adni jópárat, de egyszerűen nem tudtam szó nélkül elmenni, a hentesnél kipakolt szép bőrös karajok mellet. Aztán otthon csak nézegettem a koncot az asztalon, hogy jó-jó megvettem, de most mit csináljak belőle!? Az alap volt, hogy egyben megsütöm, de fel is kéne dobni valamivel. Eszembe jutott, hogy nemrég csináltam bazsalikomos pesztót, innen jött az ötlet, hogy miért is nem készítek vegyesen mindenféle zöldfűszerekből egyet. Szétnéztem a kertben, szedtem kakukkfüvet, oregánót, zsályát, rozmaringot és bazsalikomot, hogy ezekből fogom elkészíteni. Aztán meg kitaláltam, hogy pesztót nem parmezánnal, hanem a jóval karakteresebb kecskesajttal készítem. A többi meg már jött magától...

Hozzávalók:

. 1,6 kg. bőrös sertés- vagy malackaraj
. egy kisebb sütőtök (60-70 dkg.)
. 4-5 nagyobb burgonya (60-70 dkg.)
. egy-egy ág rozmaring és oregánó
. 5-6 ág kakukkfű
. 3-4 nagyobb zsályalevél
. fél maréknyi bazsalikomlevél
. 2 gerezd fokhagyma
. 5 dkg fenyőmag
. 10 dkg félkemény kecskesajt
. só, bors,
. olívaolaj
. szilva-körte chuthney

Előkészületek, elkészítés:


1. Először elkészítem a pesztót. A zöldfűszereket felaprítom és a mozsárba dobom. Egy csipet durva tengeri sót szórok rá és egy kevés olívaolajat öntök mellé. Pépesre összezúzom.
2. A fenyőmagokat egy száraz teflonserpenyőben aranysárgára pirítom és a péphez adom, majd azt is összezúzom.
3. Ráreszelem a kecskesajtot, összekeverem és annyi olívaolajat öntök hozzá, hogy egy könnyen kenhető masszát kapjak.















4. A karajt kicsontozom (a csont megy majd egy alaplébe), majd a bőrét egy szikével (sniccer) sűrűn (2-3 mm.) bevagdosom, vigyázva, hogy csak a bőrt és a zsír réteg felszínét vágjam át, a húsába nem belevágva. Ezután a húst pár vágással megnyitom úgy, hogy a kifektetett/kiterített hús nagyjából egyforma vastag legyen (lásd, a lenti képen).
5. A húst sózom borsozom, majd egyenletesen szétkenem rajta a zöldfűszer-pesztót. Szorosan feltekerem és formára kötözöm.













6. A húst egy nagyobb serpenyőben, kevés zsíron körbe előpirítom/elősütöm, majd egy nagy tepsibe teszem bőrével felfelé.
7. A meghámozott, nagyobbra (kb.4 cm-es) darabolt sütőtököt és a nagyobb „csónakokra” vágott burgonyákat körben elrendezem mellette, rászórok egy gerezdjeire szedett fokhagymát héjastól, sózom borsozom, meglocsolom olívaolajjal és összeforgatom.
8. A 200 fokra(hőlégkeveréssel) előmelegített sütőbe teszem 65-70 percre, majd mikor megsült, egy maghőmérővel ellenőrzöm, hogy átsült-e. Ez függhet a hús vastagságától.
A sertés maghőmérséklete 75 és 80 fok között ideális, ekkor még kellően szaftos, nem száradt ki, de mégis átsült. Ha nem érte el ezt a fokot, akkor egy másik tepsibe téve tegyük vissza sütőbe még 10-20 percre míg jó nem lesz. (Ha nincs maghőmérőnk, egy hústűt szúrjunk a hús közepébe és érintsük az ajkunkhoz. Ha forró, akkor jó. De érdemes beruházni egy maghőmérőre – kb. ezer forint- mert így biztonságosabb, és nem a szeletelésnél derül ki, hogy nem sült át rendesen.)















Tálalás, tippek:

Ujjnyi vastag szeleteket vágok a tálaláshoz, mellé szedek a köretből és kanalazok mellé a chuteyból is.
A maradék sülthúst másnap hidegen is fogyaszthatjuk pl. szendvicsben. A hűtőben két-három napig is eláll, jól lefedve/becsomagolva.
Puha szaftos hús, ropogós malacbőr, édesre karamellizálódott sütőtök, krumpli és fokhagyma, finom csatni, mindez egy tányéron. Mi kell még?! Ez egy pompás étel, érdemes kipróbálni.
Félszáraz pécsi cirfandlit érdemes bontani mellé...

Elkészítési idő: 2 óra
Költségek: összesen kb. 3000 Ft.
Bor: 2200 Ft. - vinotéka

Pesztós pizzacsiga


Ez a pesztós pizzacsiga, egy hirtelen ötlet szüleménye. Muskotály küvé családjával Pécsett töltöttek egy hétvégét és megbeszéltük, egyik nap beugranak hozzám, hogy végre személyesen is megismerkedhessünk. Azt gondoltam, hogy összedobok egy pizzát mire jönnek, mert az ember mégsem várhat vendégeket valami kaja nélkül. De mikor elkészült a pizzatészta, azt gondoltam inkább valami asztalra kitehető rágcsálni valót készítek. Pont az előző nap készítettem egy nagyobb adag pesztót, mert már a bazsalikomjaim kókadozni kezdtek a kertben, így jött a pesztós csiga ötlete...

Először elkészítem a pizzatésztát, amit elfelezek, majd vékony, nagyjából négyzet alakúra nyújtok (kb.40x40 cm.) egy belisztezett deszkán.
2. A tésztát megkenem egyenletesen a bazsalikomos pesztóval, reszelek rá kevés parmezánt, megszórom egy kevés durva tengeri sóval.
3. A pesztós tésztát óvatosan feltekerem, majd 4-5 cm. széles darabokra vágom (kb. nyolc részre).
A szelereket az oldalára fektetem és kézzel lelapítom, hogy így egy csigaformát kapjak, majd egy sütőlapra teszem. Ezt megismétlem a másik darab tésztával is.
4. A pizzacsigák tetejére kis halmokat teszek reszelt parmezánból. Majd a 220 fokra melegített sütőbe teszem 12-14 percre.
5. A kisült csigákat rácson langyosra hűtöm, majd tálalom.

A fenti mennyiségből 14-16 pizzacsiga készülhet. Frissen, langyosan fogyasztva a legjobb, de másnapig is jó marad. Ha frissen lefagyasztjuk, sokáig eltartható, és később sütőben felmelegíthető.
Lehetőleg saját készítésű pesztót használjunk, de végső esetben a bolti (bertolli, pesto alla genovese) is jó.
Ez egy remek vendégváró vagy party-kaja. Finom, a pesztótól intenzív ízű, puhára sült pizzatészta, rajta a ropogósra pirult parmezánnal, nagyon eteti magát. Vigyázat, a pesztóban lévő sok olívaolajtól, ez nem egy diétás étel, csak módjával fogyasszuk!

Elkészítési idő: 30 perc + másfél óra a tészta elkészítése
Költségek: kb. 75 Ft./db.

Fügelekvár


Nabakker! Itt az asztalomon három kiló füge! A természet még osztja az anyagot. Mostanra azért kicsit elegem lett a befőzésből de mivel imádom fügelekvárt, muszáj volt megcsinálnom.

A három kilónyi feldarabolt fügéhez egy kiló cukrot, két citrom levét és reszelt héját adtam, majd két és fél-három órán át főztem lassú tűzön, gyakori keverés mellet. A vége felé, ami darab nem főtt szét arra rásegítettem kicsit a botmixerrel. Üvegekbe töltöttem, majd fejtetőre állítva eltettem egy takaróba csavarva...
Kb. két és fél liter lekvár lett ebből a mennyiségből.
Részletesebb leírást a lekvárfőzésről a zöldparadicsom lekvár poszton olvashatsz!





rólam/about me

Nem vagyok profi séf csak egy festőművész. Ezen kívül lelkes foodie és amatőr szakács, kinek szenvedélye a gasztronómia. Régi vágyam volt, hogy egyszer majd írok egy szakácskönyvet, de sajnos ez idő nem jött még el. Így helyette elindítottam ezt a blogot amiben megmutathatom a kedvenc receptjeimet, gondolataimat az ételekről, alapanyagokról és főzésről.

I'm not a professional chef just an artist. In addition I'm a foodie and amateur cook who has a passion for gastronomy. I've desired to write a cookbook some day for a long while but unfortunately it hasn't come true yet. I've been writing this blog instead wherein I can show you my favourite recipes and give my ideas about the meals and cooking.

szerzői jogokról

A blogban megjelenő receptekre, írásokra, és fényképekre, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény vonatkozik. Azokat, a szerző engedélye nélkül, közzétenni tilos!