Sült fokhagyma projekt

Nem tudom ki, hogy van vele, de én nagy rajongója vagyok a fokhagymának. Minden formájában szeretem. Talán, csak a fokhagyma-fagylalt (nem vicc, van ilyen) az a határ, ahol megtorpannék, de egyébként jöhet minden mennyiségben.
Az egyik kedvencem a sült fokhagyma! Azt bárhol, bármikor, bármivel, alapon fogyasztom.
Többféle elkészítési módja is van. Én például eddig legtöbbször, gerezdjeire szedve, héjastól, olívaolajjal meglocsolva, sütőbe téve készítettem, de pár hónapja, Bob Blumer, akit sokan „The Surreal Gourmet” –ként is ismernek, egyik műsorából ellesett sütési módszert alkalmazom.

A sült fokhagymának, nem olyan erős, markáns az íze, mint nyersen, hanem inkább édeskésnek mondanám. A sütéstől, nagyon puha, krémes, kenhető lesz az állaga, ugyanakkor megőrzi a jellegzetes aromáját, csak szelídebb formában.
Szinte minden sült, és grillezett hús-ételhez, remekül passzol.

A sült fokhagyma elkészítése nagyon egyszerű:

Fogok egy egészséges fej fokhagymát, egy éles késsel levágom a tetejét, és egy tepsibe, vagy csak egyszerűen egy alufóliára teszem. A vágott felére extra szűz olívaolajat öntök, ami szépen befolyik a gerezdek közé. Meghintem durva tengeri sóval, betakarom alufóliába, és 175-180 fokra előmelegített sütőben, 60-70 percig sütöm.

A fejet egészben hagyva, a hús, vagy más étel mellé, lehet tálalni.
Személyenként, ha magamból indulok ki, két fejet simán lehet számolni.

A napokban, kétszer is elcsábultam, és sütöttem magamnak pár darabot.

Sült fokhagyma, madársalátával, és francia kecskesajttal, olívabogyóval.
A fokhagymát, a fentiek szerint elkészítem, közben fogok egy zacskó madársalátát (lehet rukkola is) megmosom, megszárítom. Egy citrom levéből, és háromszor annyi extra szűz olívaolajból, egy csipet sóból, és borsból, öntetet készítek, amit elkeverek a salátával. Felszeletelem a fehér penészes kecskesajtot (matin d’avre) amit, ha valaki úgy jobban szereti, meg is grillezhet. A salátát, a tányérra halmozom, közepére helyezem a fokhagymát, körbe rakom a sajttal és az olívabogyóval, és ciabatta kenyérből készült pirítóst teszek mellé, és tálalom.

Fiatal, friss savakkal rendelkező, Souvignon Blanct, vagy a nagy kedvencemet, Mőcsényi Zöldveltelinit kortyolok mellé.

Sült fokhagyma, egészben sült krumplival, hagymalekvárral, és libazsírral.

A sütőben, héjastól, egészben sütött krumpli, igazi téli csemege. Nevezhetjük paraszti ételnek is, hiszen leginkább faluhelyen, kemencében készítették hajdanán. Többnyire liba, kacsa, vagy sertészsírral, és sózott lilahagymával ették, ahogy számtalanszor én is gyerekkoromban (bár én városi gyerek voltam). Ennek a finomított, mondhatni, sznobosított változatát készítettem most el.
Könnyű dolgom van, hiszen a burgonyának és a fokhagymának is nagyjából azonos sütési idő és hőmérséklet kell.
Személyenként, négy-öt közepes nagyságú (folyóvíz alatt alaposan megmosott) krumplikat egy tepsibe teszem, meglocsolom egy kevés olívaolajjal, melléteszem a becsomagolt fokhagymákat, és a 180 fokra előmelegített sütőbe teszem 60-70 percre. A kolompér akkor sült meg, ha a kés hegye könnyedén beleszalad. Ha az előírt időnél tovább kell sütni, a fokhagymát kiveszem, nehogy megégjen. Közben elkészítem a hagymalekvárt.

A sült burgonyát, a hagymalekvárt, a fokhagymát, egy tányérra pakoltam, és mellé, a libamáj confithoz használt, fűszeres libazsírból kanalaztam egy adagot.
Egy pohár kékfrankost ajánlok mellé, amivel a hagymalekvárt is készítettem.