Csirke tikka masala zöldségesen

Folytatva az indiai vonalat, most egy csirke tikka masalát főztem. A tikka masala inkább angol étel, ilyen formában Indiában nem eszik. Eredetileg a tandoor kemencében nyárson sütött csirke tikkát javították fel egy paradicsomos-fűszeres szósszal, az angliai indiai éttermekben, hogy az angolok ízlésnek jobban megfeleljen.

Mivel nekem nincs tandoor kemencém, inkább a micheline csillagos séf, John Burton Race egyszerűsített csirke tikka masala receptjéből indultam ki.

Sült sertéscsülök puy lencse salátával

Egy kicsit megszakítottam az indiai konyhai kalandozásaimat, mert csülköt kellett csinálnom. A fagyasztóban hely kellett az új bevásárlásnak, így kivettem az egyik polcról két csülköt ami túl sok helyet foglalt.

A csülök nem egy lájtos hús, és nekem most nem hiányzik, hogy megtörjem az életmódváltásom lendületét, ezért ki kellet találnom valami könnyedebb felhasználási módját. A hosszú, lassú alacsony hőfokon való sütést választottam, hogy a hús puha és omlós legyen és a zsírja nagy része így kisül. Köretnek adta magát a lencse, ami remek párja a csülöknek...

Sertés és nyúlhús curry

A tandoori csirke után kicsit rákattantam az indiai ízekre. Régóta nem készítettem már egy jóféle curry-t (ejtsd, kári! update: vagy lásd a vitát a kommentekben:)), ezért előszedtem a jól bevált receptemet és előző nap kivettem hozzá a fagyasztóból a húst. Csirke curry-t készültem készíteni, nyúl curry lett belőle. Így jár az aki nem címkézi fel rendesen a lefagyasztott húst. Persze evvel nem nyúltam annyira mellé, mivel remek curryt lehet nyúlból is készíteni. Ráadásul a másik csomagban is egy sertés szűz volt a várt csirkemell helyett. Az egész hűtőben ez a két zacskó nem volt csak megcímkézve, én mindkettőt benéztem.

A curry egy indiai eredetű étel amit a britek ismertettek és szerettettek meg a világgal. Manapság már inkább brit, mind indiai. Sokféle húsból készülhet és léteznek vegetáriánus változatai is

Tandori csirkefalatok – egyből két félét

Este azon gondolkodtam mit kéne főznöm másnap, mikor eszembe jutott milyen régen ettem tandoori csirkét, így rögtön elő is vettem csirkemellet és bepácoltam joghurtos szószba, hogy másnapig szépen bepácolódjon hús.

Másnap azonban rájöttem, hogy kicsit elsokalltam a húst és hogy ne kelljen egész nap ugyanazt ennem, ketté osztottam és egy kicsit variáltam rajta. Így lett egyféléből két fogás.

Zöldséges csirkeragu paradicsomszószban

Egy ilyen életmódváltás nem megy olyan könnyen, egyelőre még nem sikerült teljesen átállítani a gondolkodásomat az egészségesebb ételek készítésére. Ezért fordul elő rendszeresen, hogy hirtelen kell improvizálnom, mert nem készültem fel mit főzzek aznap. Ez az étel is így született, egyszerűen lövésem sem volt mit főzzek hirtelen, így találomra szedegettem össze a hozzávalókat és készítettem el ezt az ételt.

Ígérem (magamnak is!), hamarosan nekiülök és egy részletes főzési tervet készítek több hétre előre és így talán majd sikerül kiszakadnom a csirkemell-zöldségek-ragu bermuda-háromszögéből...

Gorgonzolás-spenótos csirkefalatok párolt zöldségkörettel

Ez is egy amolyan „gyorsan ki kéne találni valamit és megcsinálni mert baromi éhes vagyok” típusú étel. Szinte abban a tempóban alakult ki a recept az agyamban, ahogy a hűtőben kotorászva szedegettem ki az alapanyagokat.

Egészen pöpec kis fogás kerekedett ebből a rögtönzésből.

Csőben sült brokkolis csirkemell

Van az úgy, hogy nem jön az ihlet. Hogy az ember enne valamit és csak néz a nyitott hűtőajtónál befelé és semmi ötlet csak bambul a hűtő tartalmára.

Találomra pakolgattam ki ami kezem ügyébe esett, csirkemell, brokkoli, tejföl, sajt... azután meg agyaltam tovább, hogy mi legyen ebből. Végső kétségesésemben maradt az a „gasztro okosság”, hogy ha nincs semmi ötleted, pakolj mindent egy sütőtálba és tedd a sütőbe!

„Csőben sütni” valamit nem nagy truváj, nem a szakácsművészet csúcsa, ettől függetlenül azért finom és egészséges ételeket készíthetünk el így. Jobb híján ez jutott eszembe.

Sertéskaraj zöldségekkel, borítékban sütve

Az ünnepek nagy zabálásai nálam sem múltak el nyomtalanul, sikerült újabb kilókat magamra szedni a már amúgy sem csekély túlsúlyom mellé. Sajnos ezek már az utolsó cseppeknek bizonyultak abban a bizonyos pohárban. Elérkeztem arra pontra, hogyha nem változtatok az életmódomon, az súlyosan fogja érinteni az egészségi állapotomat. Komoly életmódváltásra kényszerültem, ami részben a blogot is befolyásolja. Azért nem kell megijedni, nem lesz egy amolyan picsogós wellness-blog a Tomakonyhából, inkább csak olyan apróságokon lehet ezt majd tetten érni, hogy az ilyen mondatok „és akkor egy jó nagy adag vajat dobok rá...”, vagy hogy „indításként olvasztok a serpenyőben egy kis szalonnát...”, esetleg az „öntsük fel tejszínnel...”, kicsit ritkábban fognak előfordulni a receptekben, valamint, hogy a poszt végén ezentúl a főzési idő és a költségek mellett szerepelni fog az adott étel energiatartalma is...

Az első ilyen étel ami már ebben a szellemben, az új 2.0-ás Tomakonyhában készült, ez a sertéskaraj.

Kicsit tanácstalanul nézegettem a hűtőt, - fejben még nem igazán sikerült átállnom a lájtosabb konyhára – egy ebédet akartam összedobni magamnak ami gyors, egyszerű és persze nem egy kalóriabomba.

Csirkehúsos tészta, maradék töltött húsból

Hupssz, ez a poszt egy kicsit beakadt! Tulajdonképpen a töltött csirkés írás után kellett volna a blogra kerülnie, de valahogy elkerülte a figyelmem és kis híján elkallódott. Azért erőltetem be most mégis , mert szerintem a maradékok felhasználásával született ételeknek megvan a maga létjogosultsága, a mai válságos időkben fontos a spórolás. Ennél az ételnél is egy háromfős ebédet tudtam összehozni másnap, egy megmaradt fél mellehúsából egy kevés, a farhátból lecsipegetett húsból és egy maréknyi töltelékből. Meg természetesen a megmaradt tejszínes szószból (jó sokat sikerült csinálni hozzá, így elég sok maradt). Mindössze egy hagymát egy kis darab szalonnát és egy hegyes zöldpaprikát, kellet hozzáadni, no meg persze a tésztát.

Ez kerekedett belőle...

Ázsiai ízek - Sertéshús zöldségekkel, thai mogyorószószban

Folytatom az ázsiai vonalat. Nemrég vettem hirtelen felindulásból egy üveg thai mogyorószószt és gondoltam itt az ideje, hogy felhasználjam valamire. Volt otthon pár szép szelet sertéskaraj meg egy rakás zöldség, ezekből nekiálltam valamit improvizálni. A szokásos, ázsiai dobva-rázva woktechnika vonalán haladva elkezdtem a hozzávalókat összeválogatni, darabolni, majd elkészíteni... ez lett belőle.

Kínai – csípős-savanyú leves

Szilveszteri buli után másnap, - ha egy kissé italoztunk - az ember gyomra valami ütőset kíván, ami lehetőleg legyen savanyú és/vagy csípős és ha lehet édes is. Ezt a legjobban talán a kínai csípős-savanyú leves képviseli, és szerintem még a hagyományos korhelylevesnél is hatékonyabban mulasztja el a macskajajt.

Finom, és nem mellesleg gyorsan és könnyen elkészíthető leves ez, aminek sokféle receptje létezik. Én most így készítettem el.