A gnocchi gorgonzolaszósszal, a soron következő „villámgyors tésztakaja”. Ez is egy gyorsan és könnyen elkészíthető szósz, amit a tészta főzési ideje alatt összedobhatunk.
A Gorgonzola, ha valaki nem ismerné, egy kékpenészes sajt, ami az alapját adja ennek a mártásnak. (Szerintem, a parmezán után a legfinomabb olasz sajtféle.) Kétfajta Gorgonzola is kapható, a dolce és a picante. Nálunk leginkább a dolce, azaz az édes fajta vásolható inkább a boltokban, a picante, csak kevés helyen, többnyire sajtüzletekben kapható. A picante tulajdonképpen ugyanúgy készül mint a dolce, csak hosszabb ideig érlelik, így több benne a kékpenész és ennek következtében van erőteljesebb, csípősebb (picate) utóíze.
Nemcsak gnocchival, hanem penne tésztával is elkészíthetjük ezt az ételt.
Hozzávalók:
10-15 dkg Gorgonzola sajt (dolce)
2 gerezd fokhagyma
1 csokor újhagyma zöld része
8-10 zsályalevél
1 pohár (másfél-két dl.) félszáraz vagy száraz fehérbor
3-4 ek. tejszín
5 dkg vaj
Olívaolaj,
só, bors, friss snidling
4 adag gnocci (vagy 500g penne tészta)
Elkészités:
1. Felteszem a tészta főzővizét (4-5 liter) forrni.
2. Fogok egy serpenyőt, vagy egy nyeles lábast. A vajat, egy kevés olívaolajjal együtt felhevítem, rászórom a felaprított hagymát és az apróra vágott zsályalevelet. Hozzáadom a vékony szeletekre vágott fokhagymát, és az egészet addig pirítom, míg a hagyma ki nem adja a nedvességtartalmát, és össze nem esik egy kicsit.
3. Felöntöm egy pohár száraz fehérborral, és pár percig forralom, míg a bor fele el nem fő.
4. Beledobom a feldarabolt gorgonzola sajtot, visszaveszem a lángot közepesre, és így felolvasztom a sajtot a borban.
5. Hozzáöntöm a tejszínt, összeforralom a szószt. Ha kell, sózom és borsozom.
6. Közben a gnocchi megfőtt, hozzáadom a szószhoz és elkeverem. Kész.
Tippek, tálalás:
A szósz, a tészta nélkül, lefedve eláll a hűtőben két-három napig is, alacsony lángon, lassan újramelegíthető.
A szószból elhagyhatjuk a tejszínt. A purista felfogás szerint nem is kell bele, de én szeretem azt a selymességet, lágyságot, amit egy kevés tejszín adhat a szószoknak.
Készíthetjük a mártást póréhagymával is, de én az újhagyma zöldjével jobban szeretem, de a kísérletező kedvűek, kipróbálhatják a medvehagymát is, ha szezonja van.
Tálaláskor, egy kevés extraszűz olívaolajjal locsolom meg az ételt, és apróra vágott snidlinget és durvára tört borsot szórok a tetejére.
Az ízekre nem térek ki, mert a gorgonzolának annyira jellegzetesen karakteres zamata van, hogy aki már egyszer is kóstolta, az tudja mire számíthat, aki meg még nem evett gorgonzolát, annak csak szívből ajánlani tudom, hogy próbálja ki egyszer.
Volt egy bontott üveg kaliforniai félszáraz rozém, azt ittam hozzá. Jó találkozás volt!:)
A Gorgonzola, ha valaki nem ismerné, egy kékpenészes sajt, ami az alapját adja ennek a mártásnak. (Szerintem, a parmezán után a legfinomabb olasz sajtféle.) Kétfajta Gorgonzola is kapható, a dolce és a picante. Nálunk leginkább a dolce, azaz az édes fajta vásolható inkább a boltokban, a picante, csak kevés helyen, többnyire sajtüzletekben kapható. A picante tulajdonképpen ugyanúgy készül mint a dolce, csak hosszabb ideig érlelik, így több benne a kékpenész és ennek következtében van erőteljesebb, csípősebb (picate) utóíze.
Nemcsak gnocchival, hanem penne tésztával is elkészíthetjük ezt az ételt.
Hozzávalók:
10-15 dkg Gorgonzola sajt (dolce)
2 gerezd fokhagyma
1 csokor újhagyma zöld része
8-10 zsályalevél
1 pohár (másfél-két dl.) félszáraz vagy száraz fehérbor
3-4 ek. tejszín
5 dkg vaj
Olívaolaj,
só, bors, friss snidling
4 adag gnocci (vagy 500g penne tészta)
Elkészités:
1. Felteszem a tészta főzővizét (4-5 liter) forrni.
2. Fogok egy serpenyőt, vagy egy nyeles lábast. A vajat, egy kevés olívaolajjal együtt felhevítem, rászórom a felaprított hagymát és az apróra vágott zsályalevelet. Hozzáadom a vékony szeletekre vágott fokhagymát, és az egészet addig pirítom, míg a hagyma ki nem adja a nedvességtartalmát, és össze nem esik egy kicsit.
3. Felöntöm egy pohár száraz fehérborral, és pár percig forralom, míg a bor fele el nem fő.
4. Beledobom a feldarabolt gorgonzola sajtot, visszaveszem a lángot közepesre, és így felolvasztom a sajtot a borban.
5. Hozzáöntöm a tejszínt, összeforralom a szószt. Ha kell, sózom és borsozom.
6. Közben a gnocchi megfőtt, hozzáadom a szószhoz és elkeverem. Kész.
Tippek, tálalás:
A szósz, a tészta nélkül, lefedve eláll a hűtőben két-három napig is, alacsony lángon, lassan újramelegíthető.
A szószból elhagyhatjuk a tejszínt. A purista felfogás szerint nem is kell bele, de én szeretem azt a selymességet, lágyságot, amit egy kevés tejszín adhat a szószoknak.
Készíthetjük a mártást póréhagymával is, de én az újhagyma zöldjével jobban szeretem, de a kísérletező kedvűek, kipróbálhatják a medvehagymát is, ha szezonja van.
Tálaláskor, egy kevés extraszűz olívaolajjal locsolom meg az ételt, és apróra vágott snidlinget és durvára tört borsot szórok a tetejére.
Az ízekre nem térek ki, mert a gorgonzolának annyira jellegzetesen karakteres zamata van, hogy aki már egyszer is kóstolta, az tudja mire számíthat, aki meg még nem evett gorgonzolát, annak csak szívből ajánlani tudom, hogy próbálja ki egyszer.
Volt egy bontott üveg kaliforniai félszáraz rozém, azt ittam hozzá. Jó találkozás volt!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése