.jpg)
Ez egy félig-meddig improvizált étel, amit egy barátom látogatása alkalmából készítettem. Kipakoltam a hűtőt, és a fellelt alapanyagokból állítottam össze ezt a kaját.Valami hasonlót olvastam valahol (talán Váncsa mester könyvében), de csak halványan derengett a recept, így hát rögtönöztem, és így találtam ki az alábbi nagyon-nagyon jól sikerült (nem csak én állítottam:)) boros-tejszínes csirkeételt.
Nekem momentán, csíkokra vágott csirkemell volt a hűtőmben, de kisebb kockára is vagdalhatjuk, vagy akár vékony szeletekkel is működik a recept. Ízlés dolga hogyan döntünk.
Köretnek, én gnocchit (ejtsd: nyokki) készítettem, mert volt a fagyasztómban pár zacskó saját készítésű. De főtt, zöld pennetésztával, vagy párolt rizzsel is kitűnő étel lehet belőle.
Hozzávalók:
· 3-4 db csirkemell-filé
· 15 dkg füstölt kolozsvári szalonna
· 2 közepes fej hagyma
· 2 gerezd fokhagyma
· 1.5 dl tejszín
· 2 tojás
· 5 dkg parmezán vagy grana padano
· 5 dkg vaj
· só, bors, 2-3 ág friss kakukkfű,
· fehérbor
· 4 adagnyi gnocchi
Előkészületek:
A csirkemell-filéket csíkokra, vagy kisebb kockákra vágom. A kolozsvári szalonnát felkockázom, a hagymákat apróra vágom. a két tojást felverem, és elkeverem a tejszínnel. A parmezánt lereszelem, a fokhagymákat, vékonyan felszeletelem. Elkészítem a gnocchit (az itt leírtak szerint)
Felteszem a gnocchi főzővizét.
Fogok egy nagyobb serpenyőt, a szalonnákat beledobom, és közepesnél erősebb lángon pirítani kezdem, míg a zsírja ki nem olvad. Ekkor egy szűrőkanállal kiveszem a szalonnatepertőt, és félreteszem. A visszamaradt szalonnazsírba, beledobom a vajat, kicsit feljebb kapcsolom a tűzhelyet, és hirtelen lepirítom a csirkemell csíkokat. Mikor már kifehéredett, és nem nyers sehol a hús, azt is kiszedem. Ezután a hagymát dobom a serpenyőbe, és mikor üvegesre sül, megy bele a fokhagyma és a friss kakukkfű. Egy párat keverek rajta, és visszateszem a szalonnát, meg a húst. Felöntöm az egészet egy pohár száraz fehérborral, és addig párolom, míg a bor fele el nem forr.
Közben a gnocchikat bedobom a lobogva forró vízbe. (ha feljönnek a víz színére, megfőttek)
A serpenyőt félrehúzom a tűzről, beleöntöm a tojásos tejszínt, és gyors mozdulatokkal elkeverem, vigyázva, hogy a tojás ne csapódjon ki. egy marék reszelt parmezánnal besűrítem a mártást, ha kell sózom, és alaposan megborsozom.
A kifőtt gnocchit, a húsos mártásra szedem, és összeforgatom, hogy a szósz mindenhol egyenletesen bevonja. Kész.
Tippek, tálalás:
A gnocchit, mint ahogy én is tettem, előre is elkészíthetjük. Akár hetekkel előtte is (lefagyasztva hónapokig eláll).
A mártást viszont, csak frissen elkészítve tálaljuk, mert a tojás miatt melegíteni nem lehet.
Tálaláskor, egy kis reszelt parmezánnal, és frissen őrölt borssal szórom meg, esetleg, egy kevés apróra vágott friss petrezselyemmel díszítem-ízesítem.
A puhára párolódott hús, és a lágy, tapadós gnocchi textúrája, finom kontrasztban áll a szalonna ropogósságával, de ezt az egészet összefogja a rendkívül finom tejszínes-boros mártás, ízben és állagban egyaránt.
Egy palack barrique érlelésű chardonnay-t (Siklós-Malatinszky) ajánlok mellé fogyasztani (és az étel elkészítéséhez is).
A szalonna sajnos megfexi a gyenge skandináv gyomrot :-( Hanem van egy ötletem, mivel annyira jó borérzékkel rendelkezel. Ezt láttad már? http://www.heimann.hu/receptverseny
VálaszTörlésSzerintem Neked találták ki :-)
Puff, elment névtelenül :-)
VálaszTörlésMegpróbáltam, de... elmondom, az ÉTELEMET hol rontottam ééééén el: először is, keményítőbe hempergettem a csikkent, gondoltam, ha kínainál jó, akkor itt is... Aztán kissé odaégett a hagyma. Majd kicsapódott a tojás a szószból. Végül rájöttem, hogy én nem szeretem a hagymás dolgokat, és a tojásos-tejszínes mártást is inkább tojás nélkül kedvelem. Egy mázli volt: a család éhes volt. Ja: ződ tésztával csináltam, a 11 hónapos ennek felettébb örült. És még jó, hogy írtad, hogy csak annyit készítsünk, amennyit megeszünk, mert nem lehet újramelegíteni: én persze szokás szerint egy hadseregnyit főztem...
VálaszTörlésMinderről persze nem a recepted tehet, hanem én személyesen... Üdv: orsi
orsi:))
VálaszTörlésez a keményítős dolog, a lehető legrosszabb ötlet volt:)) ugyanis összerántja a szósz. valószínű nem is a tojás csapódott ki hanem ez történt.
ha mégis a tojás a ludas, akkor máskor figyelj, hogy húzd félre a serpenyőt mielőtt belekevered a tejszínes tojást, és gyors mozdulatokkal keverd el. arra is kell figyelni, hogy kellően szaftos legyen (nézd a képen), és ne legyen száraz a hús. lehet, hogy kevés bort öntöttél hozzá. ha a gyerek miatt aggódsz, akkor felezd meg húslevessel.
egyébként is, ezek a gyors szószok, gyors kezet, és odafigyelést igényelnek, hiszen az egész megvan pár perc alatt. nem szabad ilyenkor elkalandozni:))
azért próbáld ki még egyszer mert érdemes, nagyon finom ez az étel. a gnocchit is készítsd el!:)
mindig igyekszem úgy leírni a recepteket, hogy könnyen követhető legyen, de azért párszor olvasd át, mielőtt neki kezdessz.
ja! a tojás kicsapódása ellen még egy trükk. tedd a hűtőbe egy kicsit mielőtt belekevered, és akkor nem tud megfőni a tojás a szószban, csak felmelegedni lesz ideje.
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
VálaszTörléshobbiszakács
VálaszTörlésláttam már ezt a kiírást, és el is gondolkodtam rajta, de aztán nem vágtam bele.
a látszat ellenére az én borértésem, meglehetősen korlátozott. van úgy tizenöt-húsz féle bor amiket igazán jól ismerek, és megtalálható a borállványomon, mint folyamatos készlet. azokat nagy biztonsággal tudom ajánlani, és variálni az ételekkel.
ritkán szoktam nagy bormustrákon és bokóstolókon résztvenni, ahol tágíthatnám az ismeretimet és a repertoáromat, így marad az az évente két három új bor amikkel bővitem az "ízlésemet" többször kipróbálok, és megpróbálom a hozzáillő ételeket kitalálni, és így beilleszteni a készletembe:))
persze azért igyexek ezen változtatni, és egyre több kóstolón résztvenni:)
Szóval az úgy van, hogy genetikailag képtelen vagyok mindent a recept leírása szerinti módon vagy mennyiségben elkészíteni... Viszont a rutinom meg nem elég néha a variáláshoz. Elfelejtettem még azt megemlíteni, hogy természetesen nem volt kakukkfüvem, így rozmaringot tettem bele... rossz vagyok, na. :-) Azért megígérem, hogy adok majd még egy esélyt a kajának, gnocchi-t is szeressük erősen, 11 hónapossal egyetemben.
VálaszTörlésa rozmaring nem volt rossz választás. a csirke, és a tejszín is szereti:))
VálaszTörlésNagyon tetszett a recept, úgyogy elhatároztam, hogy megcsinálom én is. Orsihoz hasonlóan én se tartottam be a recepthez leírtakat, (szégyenlem magam) de a végeredményhez ez vezetett hozzá. :) Kezdem ott, hogy a szalonna helyett én bacon-t használtam. Nagyon kellemes ízt adott neki. És mivel gyakran hallottam, hogy a sonkához milyen jól passzol a méz, ezért gondoltam egyet és megcsurgattam a csirkét és a bacon-t 2 kanálka mézzel. Szó se róla, mennyei íze volt! Ezután én nem tejszínnel öntöttem le, hanem csináltam egy tejfölös habarást, de nagyon kevés liszttel. A végeredmény káprázatos lett! Főtt rizzsel tálaltam.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy megosztottad ezt a recepted! Üdv: Klaudia
Szia!
VálaszTörlésTegnap találtam egy blogot, a kedves szerző lenyúlta a fotómat:S A blogot olvasgatva, a te fotóid is visszaköszönnek, persze más a recept.(Ha gondolod, nézd meg:gyuroskaja.blog.hu, borsos-tejszínes csirke)