Keresés a blogban

Éliás, Tóbiás, egy tál dödölle… Családi receptek - a gánica

…Bizony, ettem belőle! Nem is keveset:)
Röpködnek a mínuszok, és én ezt nagyon utálom. Ilyenkor, egy igazi téli étel segíthet, hogy eltelve a finom ízekkel, szebben lássuk a világot. És a dödölle, vagy ahogy mifelénk Baranyában nevezik, a gánica, egy igazi téli eledel. Ha létezik az „abszolút anti-fittness” étel, akkor az a gánica. Brutális mennyiségű szénhidrátból és zsírból áll (ehhez az ételhez sertés zsír kell, olajjal nem lesz olyan finom, persze a vegetáriánusuk készíthetik olajjal is), amit nem a kényes gyomrúaknak találták ki. Igazi paraszti harapnivaló, mondhatni „kapáló/szántóvető-étel”. Emellett enni is nagyon vicces, ahogy az ember a szájpadlására tapadt gánicát próbálja lenyelni. Mert az igazi gánica, az bizony ragad mint a csiriz! Aki evett már, az tudja miről beszélek, aki pedig még nem evett, az feltétlenül próbálja ki!
Ebben a nagy hidegben bizonyára jól fog esni…


Hozzávalók:

· 1.5 kg krumpli
· 25-30 dkg liszt
· 3 fej hagyma
· 15-20 dkg sertészsír (vega változatban, napraforgó olaj)
· 1 csapott ek. pirospaprika
· só
· tejföl a tálaláshoz


Elkészítése:

Egy serpenyőben felforrósítom a sertés zsírt és rádobom a kockára vágott hagymát. Megsózom, majd addig sütöm nagy lángon, míg aranybarna színt nem kap. Ezután félrehúzom, várok fél percet, hogy kissé visszahűljön a zsír, majd rászórom a fűszerpaprikát, és elkeverem.
A burgonyákat meghámozom, kis kockákra vágom, és annyi sós vízben, amennyi éppen ellepi, felteszem főni. Mikor a krumpli megfőtt, visszakapcsolom a tűzhelyet közepesnél alacsonyabb fokozatra, kicsit félrehúzom a lábost, pótolom az elpárolgott vizet, és egy krumplinyomóval, simára passzírozom. Ha kell, még sózom (úgy számítsuk a sózást, hogy még liszt is kerül bele), és a krumpli tetejére szórom a lisztet. Visszateszem a tűzre, és alaposan elkeverem a lisztet és krumplit. Folyamatosan keverem, legalább öt percig, míg teljesen simára nem keveredik. Ehhez jó sok erő kell, mert a gánica egyre ragadósabb, csirizesebb lesz ahogy a liszt kezd benne átfőni/párolódni. Nem kevés izomerőre van szükség a keveréshez. Akkor jó, ha már alig lehet megmozdítani benne a fakanalat…
Eztán előveszek egy nagy tepsit, aminek az alját egyenletesen meglocsolom a hagymás-paprikás zsír egy részével.
A dödöllét, két kanál segítségével, amit bele-bele mártok a zsírba, beleszaggatom a tepsibe. Szorosan egymás mellé rakosgatom őket. A végén az egészet megszórom a paprikás hagymával, és rálocsolom a zsírt is.
200 fokra előmelegített sütőbe teszem, 10-15 percre, hogy a gánica kissé megpiruljon. Kész!
















Tálalás, tippek:

A gánicát, én többnyire önmagában szeretem, hozzá egy kis tejföllel, de adhatjuk köretként is, például sült vadhúsok mellé.
A maradék dödölle, egy-két napig eláll a hűtőben, és sütőben felmelegíthető. Természetesen, frissen a legfinomabb.
A gánica, egy igazi téli étel, ízében, állagában, és tartalmasságában egyaránt. A fűszerpaprika, és az édes-ropogósra sült hagyma adja az ízt, a tapadós-ragadós „tészta” adja a „szájpadlásra ragadós” állagot, és ízes-fűszeres zsír, amit a gánica sütés közben magába szív, adja a tartalmasságot. Mindehhez társul a hűvös, selymes tejföl, ami kissé megszelídíti és harmonizálja az ízeket…
Hozzá, egy jó pohár szekszárdi kadarkát kortyolva, éri el a csúcsát az egész étek…

Elkészítési idő: 1 óra
Költségek: 140 Ft./adag!!!!
Bor: kb. 1200 Ft.

11 megjegyzés:

  1. Ezt az Éliás "nótát" nem-mondom-meg hány évvel ezelőtt, az első énekórán énekeltük. Amellett, hogy botfülüségem nyilvánvalóvá vált, fogalmam sem volt a dödöléről :-) Most pótolom ezt a hiányosságot.

    VálaszTörlés
  2. Hat olvastam en a dodolle receptjet,de meg nem keszitettem,pedig nagy "pityoka"-rajongo vagyok ...es vagyunk mindahanyan ...es annyira kedvcsinalon van eloadva es fotozva ,hogy az illatat is erezni lehet!
    Koszonom!!!

    VálaszTörlés
  3. hát, nosza! ne kell állni!:)) érdemes, mert nagyon finom:)

    VálaszTörlés
  4. zsoka8:47

    zalai lány vagyok, de a dödöllének ezt a pirospaprikás változatát sosem hallottam. viszont könnyebb úgy a szaggatás, hogy veszel egy lapostányérat, arra rámersz krumplit, édes, aranybarna hagymát, 2 centi vastagon elteríted, és onnan szaggatod nagykanállal kis félkörökre. remélem érthető, hogyan gondolom :-). a maradék zsír, hagyma megy a tetejére a sütés előtt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Névtelen13:10

      Igen,én is így szoktam! :) Egyszerűbb!

      Törlés
  5. zsóka
    én meg csak ezt a paprikás változatot ismerem:) minden tájegységnek meg vannak a maga variációi.
    ez a tányérról szaggatás nem hiszem hogy kivitelezhető az én gánicámmal, mert az annyira sűrű és ragadós, hogy nem lehetne elteríteni egy tányéron...:)) de lehet, hogy ki fogom azért próbálni legközelebb.

    VálaszTörlés
  6. A mamám készítette mindig, mikor külön költöztem, mindig telefonált, hogy menjek egy tepsiért és otthon süssem ki! Mióta már nincs velünk, többször is megpróbáltam, sosem sikerült (pedig nem kezdő szakács vagyok és ez egy egyszerű étel). Megfogadtam, hogy többet nem próbálkozom, de most, hogy látom az arányokat (amit a mamám érzésből tudott), lehet, hogy még egy esélyt adok ennek a finomságnak:-)

    VálaszTörlés
  7. A szilveszteri dödölle a recepted alapján remek lett, úgyhogy ennél a régi posztnál kívánok Boldog Új Évet neked 2013-ra. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. köszönöm!:) boldog új évet kívánok!

      Törlés
  8. Hát ez a 15 perc necces. Nekem volt vagy 1 óra amíg mind a két fele megsült...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Pedig annyi lesz az! 10-15 perc bőven elég kell legyen. A tésztát gyakorlatilag megfőztük előtte, így csak éppen pirítani kell rajta, hogy kívül pirult legyen, belül pedig puha nyúlós, tapadós, ahogy egy gánicának lennie kell.

      Törlés

rólam/about me

Nem vagyok profi séf csak egy festőművész. Ezen kívül lelkes foodie és amatőr szakács, kinek szenvedélye a gasztronómia. Régi vágyam volt, hogy egyszer majd írok egy szakácskönyvet, de sajnos ez idő nem jött még el. Így helyette elindítottam ezt a blogot amiben megmutathatom a kedvenc receptjeimet, gondolataimat az ételekről, alapanyagokról és főzésről.

I'm not a professional chef just an artist. In addition I'm a foodie and amateur cook who has a passion for gastronomy. I've desired to write a cookbook some day for a long while but unfortunately it hasn't come true yet. I've been writing this blog instead wherein I can show you my favourite recipes and give my ideas about the meals and cooking.

szerzői jogokról

A blogban megjelenő receptekre, írásokra, és fényképekre, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény vonatkozik. Azokat, a szerző engedélye nélkül, közzétenni tilos!