Keresés a blogban

Az istenek eledele - az első poszt




















Gondolkodtam, az első posztomat miről is írjam. Aztán arra gondoltam, miért is ne kezdjem az általam ismert-kedvelt ízek legkülönlegesebbjével, a szarvasgombával.
Tisztában vagyok azzal, hogy a szarvasgomba nem tartozik a magyar konyha fősodrába, és hogy vannak, akik még csak nem is kóstolták. Mégis, azt gondolom, ez a téma meg ér egy misét.

Nos, ránézésre nem egy bizalomgerjesztő valami. Mikor először találkoztam vele, nem az volt az első gondolatom, hogy megegyem. Kinézetre leginkább a kutyaszar és a gubacs közé tenném, lásd a fotón. Viszont mikor kicsomagoltam és megcsapott az illata, már tudtam, hogy egy életre rajongója leszek. Nem is tudnám megmagyarázni, miért volt ez, hiszen objektíve nem egy „parfümillat”, mégis megfogott. Sokszor próbáltam leírni azoknak, akik még nem szagolták, de ez lehetetlen feladat. (Vannak, akik szerint olyan, mint a lábszag, de ez baromság. Ha mindenképpen le kellene írnom, azt mondanám, hogy a nedves avar és a konzervkukorica illatának keveréke, ami biztos nem hangzik túl előkelően vagy étvágygerjesztőn. És mégis…)
Ugyanilyen nehezen meghatározható az íze is.

Vannak ízek, melyek önmagukban nem igazán élvezhetők, de más alapanyagokkal összehozva, megmutatják valódi zamatukat és mennyi ízkombinácót alkotnak! Szerintem a szarvasgomba is ilyen.
Sokat kísérleteztem, vajon melyik az az étel, ami a legjobban passzol a szarvasgombához, és azt kell mondjam, minél egyszerűbb ez az étel, annál jobban kihozza sajátos, egyedi ízét. Egyszerű fokhagymás-olívaolajos spagettira vagy parmezános-csirkés rukkolasalátára szeletelve, igazi gasztroélményben lehet részünk, de valahogy mégsem ezek lettek nálam a befutók.
Végül, azt hiszem, megtaláltam a tökéletes párosítást.


Egy szelet kenyeret enyhén megpirítok, amit egy picit meglocsolok a legjobb minőségű extraszűz olívaolajjal. A tetejére halmozok egy jókora adag, forró vajon lágyra-remegősre sütött tojásrántottát, amire ráreszelek egy diónyi nagyságú szarvasgombát, amit aztán meglocsolok egy kevés forró vajjal… Na, EZ az Istenek eledele!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

rólam/about me

Nem vagyok profi séf csak egy festőművész. Ezen kívül lelkes foodie és amatőr szakács, kinek szenvedélye a gasztronómia. Régi vágyam volt, hogy egyszer majd írok egy szakácskönyvet, de sajnos ez idő nem jött még el. Így helyette elindítottam ezt a blogot amiben megmutathatom a kedvenc receptjeimet, gondolataimat az ételekről, alapanyagokról és főzésről.

I'm not a professional chef just an artist. In addition I'm a foodie and amateur cook who has a passion for gastronomy. I've desired to write a cookbook some day for a long while but unfortunately it hasn't come true yet. I've been writing this blog instead wherein I can show you my favourite recipes and give my ideas about the meals and cooking.

szerzői jogokról

A blogban megjelenő receptekre, írásokra, és fényképekre, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény vonatkozik. Azokat, a szerző engedélye nélkül, közzétenni tilos!