Rozéra sütött kacsamell rókagombás szószban


Itt a második rókagombás recept is! Az előző vega verzió után valami húsosban gondolkodtam, és ha már hús, akkor a kedvencem, a kacsamell legyen. Először egy sült kacsamell mellé gondoltam valamilyen tejszínes gombaragút de aztán menet közben, ahogy főztem, szépen alakult át a recept egyfajta „stroganoff módra” készült étellé. Végül, ha nem is autentikus stroganoff lett belőle, tekinthetjük ezt egyfajta kísérletnek, újraértelmezésnek.
Mikor belekezdtem a főzésbe, magam sem láttam mi is lesz a vége, de a végeredmény ismét bebizonyította, hogy az improvizatív ételek sokszor a legjobbak.

Hozzávalók (2 személyre):

. egy nagyobb kacsamell (kb. 30 dkg.)
. 15-20 dkg rókagomba
. 1 fej hagyma
. 2 gerezd fokhagyma
. fél csésze zöldborsó (mirelit)
. 1 dl. tejszín v. tejföl
. 5 dkg, parmezán
. 3-4 ág friss kakukkfű
. egy ág friss rozmaring
. fél csokor petrezselyem
. száraz fehérbor
. 1 tk. dijoni mustár
. 1 tk. csípős chilikrém v. házi erőspaprika-krém
. ghí vagy vaj
. 250 g. tagliatelle tészta
. só, bors, pirospaprika

Előkészületek:

- A rókagombát megtisztítom, egy papírtörlővel letörölgetem (ha nagyon földes rövid ideig folyó víz alá tarthatjuk, de ha lehet minél kevesebbet, mert a gomba megszívja magát vízzel és ízetlen lesz...), és a nagyobbakat kézzel széttépkedem szálirányban.
- A kacsamellet megformázom, lenyesegetem ahol kell, lehártyázom, és a bőrét is körbe levágom, hogy ne lógjon túl a húson.
- Hagymát vékonyan felcsíkozom, a grillezett paprikát felkockázom.

Elkészítés:

1. Egy nagyobb serpenyőben ghít forrósítok (vagy vaj és olívaolaj keverékét), beledobok egy megroppantott fokhagymát és egy rozmaringágat és beleteszem a kacsamellet bőrével lefelé majd két percig sütöm, a legmagasabbnál kisebb fokozaton.
2. Megfordítom és a másik oldalát is sütöm két percig, majd többször is megforgatva újabb két percig sütöm, hogy mindenhol szépen megpiruljon a kacsamell.
3. A húst a 80-90 fokra előmelegített sütőbe teszem 12 percre, majd a sütőt kikapcsolva, a sütőajtót félig nyitva hagyva, hagyom pihenni a kacsamellet.
4. Közben a serpenyőben visszamaradt zsiradékra (a felesleget leöntöm, a fokhagymát és rozmaringot kidobom) dobom a hagymát és a gombát, sózom borsozom és pirítani kezdem.
5. Mikor a hagyma és a gomba pirulni/karamellizálódni kezd, megszórom a tetejét egy púpos tk. pirospaprikával, pár pillanatig várok, hogy kioldódjanak az ízanyagok a fűszerpaprikából, majd felöntöm kb. fél deci száraz fehérborral és közben a fakanállal felkaparom a serpenyő aljáról az odasült pörzsanyagokat.
6. Mikor a bor elforrt alóla, felöntöm annyi alaplével, hogy éppen ellepje, hozzáadom a kakukkfüvet és 10-12 percig, közepes hőfokon párolom, miközben folyamatosan pótolom az elfövő alaplevet.
7. Ezután hozzáadom a zöldborsót (ha frisset használunk, akkor már az előző fázisnál adjuk hozzá) és a kápia paprikát, majd újabb 10-12 percig főzzük, miközben pótoljuk az alaplevet.
8. A tejszínt, a mustárt és a csilikrémet összekeverem, majd ezzel felöntöm a mártást, egyet forralok rajta azután kikapcsolom alatta tűzhelyet.
9. Megszórom az apróra vágott petrezselyemmel, egy félmaréknyi reszelt parmezánnal besűrítem a mártást, - pár kocka vajjal még fényesíthetünk/gazdagíthatunk a mártáson - és végül belekeverem a csíkokra vágott sült kacsamellet, hogy az is átmelegedjen.


Tálaláskor főtt tagliatelle tésztát teszek a tányérra, arra szedek a mártásból és a húsból, majd megszórom kis petrezselyemmel és frissen reszelt parmezánnal.
Tipp! Csak frissen elkészítve együk ezt az ételt, a tejszín és gomba miatt ne tároljuk másnapig.
Tagliatelle tészta helyett köretként készíthetünk hozzá párolt rizst, gnoccit vagy polentát is.
Ha tejszín helyett tejföllel habarjuk be a mártást, a mustárt elhagyhatjuk, vagy csökkenthetjük.
Finom puha rozé kacsamell, sűrű tartalmas, ízletes, selymes rókagombás szósszal. Ez mindent elmond erről a pompás ételről. Érdemes kipróbálni!
Testes fehérbort ajánlok hozzá, egy olaszrizlinget Csopakról vagy a Balaton-felvidékről...

Elkészítési idő: 45 perc
Költségek: kb. 1250 Ft./adag
Bor: -

6 megjegyzés:

  1. Névtelen9:28

    Profi tanácsadók, új dizájn...
    Első lépések az egyéniség kötelező elveszítésének irányába.

    Remélem tévedek..((

    VálaszTörlés
  2. Névtelen12:46

    Egyetértek az előttem szólóval.
    A korábbi design lágyabb volt, finomabb, bohémebb, egyedibb. Ez számomra egy a sok közül.

    Biztos, hogy ez jobb neked így? Nekem nem tetszik, pedig a Szakácskönyvedet szívesen olvasom, a recepteket, ötleteket hasznosítom.

    Gondold végig.

    VálaszTörlés
  3. tévedsz!:))
    nincsenek profi tanácsadók, továbbra sem engedek beleszólni senkinek a dolgaimba:) a dizájn sem változott, csak a fejléc-képet cseréltem le - ami szintén saját, lásd a másik blogom -aminek már itt volt az ideje, túl régóta volt már fent az a kép:)
    időnként meg kell újulni, mert unalmas lesz...

    VálaszTörlés
  4. Névtelen1:01

    Bár, az előző fejléc nekem is jobban tetszett, én semmi negatív változást nem vettem észre, a kaja nagyon jól néz ki, fázisfotók régen is voltak, ahogy tippek is. Nem is értem, miről beszéltek...
    Egyedül a "Részletek egy soha el nem készülő szakácskönyből" cím hiányzik nekem. :)

    Cöcke

    VálaszTörlés
  5. cöcke
    nekem is hiányzik, de kénytelen voltam egyszerűsíteni, mert a blog hosszú nevét nem tudta megjegyezni senki. mindenki csak tomakonyhaként kezdte emlegetni így hát változtattam. ezt egyszerűbb megjegyezni:)

    VálaszTörlés
  6. Én észre sem vettem a fejléc változását. A kacsára koncentráltam...

    VálaszTörlés