Szarvasgombás pappardelle



Újabb szarvasgombás étel. Sokan gondolják, hogy a szarvasgombás ételek méregdrágák, és csak a milliomosok tehetik meg, hogy ilyesmit egyenek. De igazából, nem kell megijedni a csillagászati számoktól! Igaz ugyan, hogy egy kiló ebből a csemegéből, kb. harmincezer forint, de mivel rendkívül intenzív íze van, kevés is elég belőle. Ehhez az ételhez, például, elég egy diónyi nagyságú, ami úgy két dekagramm, azaz hatszáz forint. Így, ezer forintba sem kerül, két adag ebből az alábbi ételből.

Ezúttal, valamilyen tésztával szerettem volna enni...
A szarvasgomba, igazán megérdemli, hogy saját kezűleg készített, házi tésztát készítsünk hozzá, így hát nem is haboztam, nekiálltam tésztát gyúrni. Ami persze nem egy nagy mutatvány, és nem is tart sokáig, mégis ritkán szánom el magam rá (sajnos).
Ha szarvasgombás ételt készítünk, ne használjunk túl erőteljes fűszereket, vagy alapanyagokat, mert a szarvasgombán kell, legyen a hangsúly. Éppen ezért, én is csak egy kevéske szalonnát és egy gerezd fokhagymát vettem elő a kamrából. Ezeken, és a jó minőségű olívaolajon kívül, nincs is szükségünk másra, hogy egy remek tészta ételt alkossunk. Íme!

Hozzávalók (2 személyre):

· 1 csésze (2 ½ dl.) liszt (lehet fele-fele arányban, rétesliszttel keverni)
· 2 tojás
· 1 (dió nagyságú) szarvasgomba
· 2 vékony szelet bacon vagy panchetta
· 1 gerezd fokhagyma
· olívaolaj
· só, bors

A tészta elkészítése:

Egy keverő-aprító gépbe (bármilyen aprító gép jó erre, lásd: a képen), beleöntöm a lisztet és egy csipet sót, és egy pillanatra átforgatom, hogy lazuljon a liszt, és összekeveredjen a sóval. Beleütöm a két tojást, és addig keverem, míg a tészta egy gombóccá áll össze. Ha esetleg nem áll össze, túl lágy (ha a tojások nagyobbak), akkor lehet hozzáadni még egy-két kanál lisztet. A tésztát kiteszem egy belisztezett deszkára, és alaposan átgyúrom. Cipóformára alakítom, becsomagolom egy folpackba, és fél órára félreteszem pihenni.
A tésztát kettéosztom, mert úgy könnyebb nyújtani. Egy nyújtófával, kinyújtom a tésztát, kb. 1-1 ½ mm. vastagságúra. (ez ízlés dolga, de én jobban szeretem vastagabbra hagyni) belisztezem a kinyújtott tésztát, összehajtogatom, majd egy éles késsel, vagy pizzavágóval, egy-másfél centis csíkokra vágom. A csíkokat belisztezem, ezután az ujjaimmal „átgereblyézem”, lerázom a felesleges lisztet, és szétterítem a deszkán, hogy szikkadjon egy kicsit a főzésig.




















Előkészületek:

A szarvasgombát megtisztogatom (egy száraz fogkefével), a fokhagymát hajszálvékonyra szeletelem, a bacont apróra vágom. A szarvasgombát, leheletvékonyra felszeletelem (szarvasgomba-gyalu, vagy állítható zöldség szeletelő segítségével).

Elkészítés:

Felteszem a tészta főzővizét. Mikor felforrt, megsózom, beleszórom a tésztát, és a lobogó vízben, 5-6 percig főzöm. (a friss tésztát nem lehet/kell igazi „al dentére” főzni. Addig főzzük, míg a tészta rugalmas, de puha nem lesz, és a nyers tészta íze eltűnik)
Közben, egy nagyobb serpenyőbe, olívaolajat öntök, és beledobom a szalonnát, és a fokhagymát. Közepes lángon, kiolvasztom a szalonnából a zsírt, de vigyázok, hogy ne piruljon ropogósra, és a fokhagyma se égjen meg.
A megfőtt tésztát, beleszedem a szalonnás-fokhagymás zsiradékba, összeforgatom, hogy mindenhól átvonja a „szósz”. A forró tésztára dobom a szarvasgomba szeleteket, és azzal is átforgatom, hogy a gomba is átmelegedjen rajta. Kész.













Tálalás, tippek:

Tálaláskor, locsoljuk meg jó minőségű extra szűz olívaolajjal, tekerjünk rá egy kevés borsot. Megszórhatjuk még, apróra vágott petrezselyemmel is, de ne vigyük túlzásba az ízesítést, hogy a szarvasgomba egyedülálló, karakteres aromája érvényesüljön inkább. Ezért használtam kevés szalonnát, hogy éppen csak megízesítse a tésztát, és nem tettem rá parmezánt sem.
Az ízeket most nem részletezem, a szarvasgomba mindent visz!
Nehéz a szarvasgombához bort ajánlani, de nekem leginkább a barrique-olt Chardonnay (siklósi) jött be leginkább. Ennek a bornak van meg talán, ízében és illatában, az a kicsit füstös, tölgyes (és földes-gombás) jelleg, ami passzol ehhez az ételhez…

4 megjegyzés:

  1. Névtelen13:08

    Nagyon jó mutat az uj tányéron a szg.pappardelle.
    Üdv.Marcsi

    VálaszTörlés
  2. ez volt az első tészta, amivel felavattam az új pasztatányérokat. aszem, méltó ételt találtam erre...:))

    VálaszTörlés
  3. Méltóbb módon nem is debütálhattak volna a tányérok:-))
    És hogy a tésztát gép nélkül magad nyújtottad, le a kalappal!:-)

    Szabad kérdeznem, hogy végül is mivel vágtad vékonyra a szgombát? A normál, négyoldalú reszelő uborkarésze túl keskeny lehet, a V-alakú meg túl vastag:-))

    VálaszTörlés
  4. mamma
    van nekem egy zöldségszeletelőm, olyan régi teleshoppos fajta, nem véalakú pengével, hanem egy, sréhgen álló pengével. ezt a szeletelőnek, egy tekerővel az oldalán, fokozatmentesen lehet állítani a vágó vastagságát, egészen hajszálvékonyig...na ezt jómegaszontam:)

    VálaszTörlés