Bűnös örömök - Forró csoki


Ami ennél jobb dolog, az illegális, vagy erkölcstelen! A forró csoki, maga a „folyékony antidepresszáns”. Szükségem is volt rá az utóbbi időben, mert már nagyon elegem van a télből, várom a tavaszt, és csak nem akar jönni. Helyette hideg és hóesés jött csak.
Emellett elvonási tüneteim is voltak, mert az internetem is megszűnt, és a laptopom is szervizben volt, több mint egy hétig… Ezért is nem jelent meg az utóbbi időben posztom.
Így hát, az utóbbi napokban, szinte minden este készítettem magamnak egy „jónagycsésze” forró csokit, amit a jó meleg kandalló előtt üldögélve kortyolgattam, miközben a kedvenc sorozataimat néztem…


Hozzávalók (2 csészéhez):

· 4 dl tej (min. 2,8%-os de ha lehet 3,6%-os)
· 1 dl tejszín
· 60 g. étcsokoládé (jó minőségű, min. 70%-os)
· 1 fahéjrúd
· 1 tk vanília-kivonat
· 2-3 ek. barnacukor


Elkészítés:

1. A tejet és a tejszínt, egy forraló edénybe öntöm.
2. Beledobom a fahéjat, a cukrot beleszórom, hozzáöntöm a vanília-kivonatot és közepesnél alacsonyabb fokozaton, lassan forralni kezdem.
3. Közben beletördelem a csokoládékat is, és folyamatos keverés mellet, addig melegítem, míg a csoki el nem olvad, és éppen nem forr még fel. (fel is lehet forralni, de én jobban szeretem így)
4. Kiszedem a fahéjat, és egy bot-turmixszal alaposan átdolgozom, hogy a forró csoki sima, levegős, és habos legyen.


Tippek, tálalás:

A forró csokit egy nagy bögrébe, vagy pohárba öntöm, és ha tetézni akarom a „bűnömet”, a tetejét felvert tejszínnel, vagy tejhabbal ízesítem.
Nagyon fontos, hogy jó minőségű csokoládét használjunk hozzá, ami legalább 70%-os kakaó tartalmú legyen. Ajánlom a J.D.Gross Ecuador, vagy Trinidad csokoládét, ami nagyon jó minőségű, és árban is megfizethető.
A forró csokoládét lehet reggelihez is készíteni, valamilyen édes croissant mellé…

Elkészítési idő: 15 perc
Költségek: összesen kb. 500 Ft.

A „brutál egytál” - Babos csülök

Most már biztos, hogy a hentes az életemre tör! A múltkori császárhúsos ajánlatát is alig hevertem ki, erre most meg egy pár szép csülökkel támadott be. A koleszterinszintemet már meg sem merem méretni.
Azért elcsábultam, és vettem párat. Tovább indulva a beszerzőutamon, a szakadó hóesésben, azon agyaltam miként tehetném még brutálisabbá a finom csülköket, hogy valami igazi kemény téli egytálételt kerekítsek belőle… Így jött a babos csülök ötlete.

Best buy – Csupacsoki…


Akció van a Lidlben! Február 12.- 18.-ig a J.D.Gross, jóminőségű 125 g.-os étcsokoládéit, 230 forintért árulják, ami igencsak jó ár.
Én mint csokifüggő, és csokirajongó, kaptam az alkalmon, és alaposan bevásároltam. Ezt ajánlom mindenkinek, aki hasonló cipőben jár.
A J.D.Gross a legjobb afrikai, közép- és dél-amerikai ültetvényekről származó kakaóbabból készíti a csokoládéit. Már régóta veszem ezeket a csokoládékat, mindegyiket kipróbáltam már, és nagyon beváltak, így nem haboztam, és négy féléből is bespájzoltam két-két táblával. De lehet, hogy még teszek egy kört…




Ezeket vettem:

Amazonas 60% kakaótartalmú étcsoki, az Amazonas környékén termesztett, „Trinitario” kakaófajtából készült.
Kellemes, selymes állagú, enyhén kesernyés ízű, nem túl intenzíven kakaós csokoládé. Süteményekbe, muffinokba, és más csokidarabokkal ízesített édességekbe ajánlom.

Ecuador 70% kakaótartalmú csokoládé, az egyenlítői ültetvényeken termett, „Arriba” kakaófajtából készült.
Az íze robosztusabb mint az Amazonasé, teltebb kakaó zamattal, és utóízében kissé vaníliás felhanggal. Leginkább natúr forrócsokinak, vagy csokoládéöntetnek, és bevonónak, (pl. Sacher torta) ajánlanám

Arriba superieur 81% szintén ecuadori ültetvényről származó válogatott „Arriba superieur” kakaóbabból készült csúcsminőségű csokoládé. Rendkívül intenzív, már-már karcosan kakaós íz jellemzi, halvány kesudiós "mellékízzel", a nyelvünk hátsó részén érezhető, lassan lecsengő, hosszan megmaradó csokoládé zamattal. Leginkább csokoládészószhoz, öntetekhez, és sültek/vadak mártásának ízesítéshez ajánlom.

Trinidad 75 % karibi „Gran Cuova” fajta kakaóbabból készült, melyet a legértékesebb fajták közt tartják számon.
Ez az én kedvencem mind közül. Elképesztően bársonyos állagú, szinte simogatja a számat. Az íze egyszerre enyhe, és mégis intenzív kakaóíz, némi mandulás beütéssel. A kakaóbab aromája bevonja, és uralja az ízlelőbimbókat. Ezt leginkább forró csokoládénak, vagy csak úgy, önmagában fogyasztva ajánlom…
(sajnos ez utóbbi nem akciós, de a 399 forintos áron is nagyon jó vétel)

Kekszes sütemény... vagy mi


Az efféle „sütésnélküli” sütemények/édességek receptjei, el-elterjednek időnként. Ilyenkor szájhagyományként, emberről emberre jutva, mint egy vírus adódik át a recept. Engem anyám támadott be egy ilyen süti recepttel, mondván, hogy „-milyen finom lehet, próbáljam meg megcsinálni”.
Addig-addig mondogatta, míg megadtam magam, és mondtam, hogy legközelebb, - hétvégén, mikor nálam ebédelnek- , hozza el a hozzávalókat, és közösen elkészítjük. Így is lett. Mikor elkezdte kipakolni a cuccokat, kezdett elmenni a kedvem tőle. A pudingpor még hagyján, de mikor a margarin, tortabevonó, és a „tejszínízű habpor” is kikerült az asztalra, fellázadtam. Inkább beáldoztam egy „tégla” ír vajat, egy tábla 70%-os étcsokit, és fél liter „rendes” tejszínt a készletemből, hogy ez az egész, emberi fogyasztásra is alkalmas legyen. Íme a recipe…


Hozzávalók:

· Egy doboz vajas keksz (min. 24 darabos)
· 3 tasak vaníliapuding-por (dr. oetker)
· 8 dl. tej
· 4-5 dl. tejszín
· 30 dkg. vaj
· 10 dkg. étcsokoládé (min. 60%-os, pl. Tibi)
· 8-10 ek. cukor


Elkészítés:

1. Egy közepes „mákos” tepsi alját beborítom egy réteg vajas keksszel (akkora legyen a tepsi, hogy 12 keksz befedje).
2. A tejből, pudingporból, cukorból, főzök egy sűrű pudingot, amibe még forrón belekeverek 25 dkg. vajat. Az egészet sima krémmé keverem.
3. A kekszréteget beborítom a pudinggal, és elsimítom, hogy nagyjából egyforma vastag legyen mindenhol a pudingréteg.
4. Az előzőleg jól lehűtött tejszínt, kemény habbá verem, és a pudingra rétegezem, egyenletes vastagságban.
5. A tejszínréteget befedem egy újabb kekszréteggel
6. Gőz fölött, megolvasztom az apróra tört étcsokoládét, a maradék öt dkg vajjal. Simára keverem, és még melegében bevonom vele a keksz réteg tetejét.
7. A süteményt, letakarva, a hűtőbe teszem és minimum három órán keresztül hagyom, hogy az ízek összeérjenek, és kialakuljon a sütemény állaga.


Tippek, ötletek:

Végül is, egész jó kis sütemény sikeredett belőle, és jószívvel tudom ajánlani mindenkinek.
A puding részét, ízlés szerint lehet variálni, más ízű pudinggal, vagy esetleg házi, saját készítésűvel helyettesíteni…
A keksz rétegek szinte elolvadtak, és csak az ízük volt jelen, így az édes, sűrű pudinggal, valamint a finom ropogós csoki réteggel együtt, egy igazán élvezetes édesség kerekedett ki ebből az egészből.

Elkészítési idő: 35 perc + 3 óra pihentetés
Költségek: összesen kb. 1250 Ft.

LA PASTASCIUTTA (Száraztészta)


„…Róma a három lehetőségből - rizs, kukorica, pastasciutta - az utóbbit választotta; ennek oka talán az, hogy elkészítése kevés munkát igényel. Róma talaja valahogy nem kedvez a mindennapi szorgos munkának... A rómaiak már az első ezer évben is inkább hódítottak, mint szántottak, és a bajok akkor kezdődtek, amikor nem volt többé mit meghódítani. Az impérium elbukott, de jött a kereszténység, s a péterfillér akár csurrant, akár cseppent, egyre csak Rómába vezetett az útja még akkor is, ha a város ennek fejében legföljebb ereklyéket adott olykor. A biztos, nem túlságosan megerőltető megélhetés egy pillanatig veszélybe kerülni látszott, amikor a vörösingesek bevonultak... ám ez igen kurta pillanat volt. Mi több, ők hozták el a minisztériumokat is Rómába, e nagy, rákszerűen burjánzó intézményeket, ahol ritkán szakad meg bárki is a munkában. A feketeingesek valami hasonlót cselekedtek: ők a pártapparátust telepítették ide, amely a jó konyha nyugalmat kedvelő barátai számára biztos állást, jeles jövedelmet kínált. Ma egymillió - vagy még több? - római él abból, hogy az országot igazgatni kell, és hogy Péter utódai a juhokat legeltetik, s a bárányokat oltalmazzák. Nem élnek rosszul!

A fáradság nélkül elkészíthető pastasciutta itt eszményi befogadókra talált!

Persze semmi se annyira egyszerű, hagy el ne lehetne rontani. Hadd rögzítsünk tehát bizonyos alapszabályokat:

Bármennyire hihetetlennek lássék is, igenis lehet az oly hosszúnak tetsző spagettiszálakat egyetlen egyszerű villával a szánkba juttatni, anélkül hogy a szomszédunk ruhája, abrosza kényszerű kóstolót kapjon a sugóból. Négyéves kis rómaiak játszva megbirkóznak ezzel a feladattal. A pastasciuita-evés nehézségei nem hasonlíthatók a zongorázáséihoz; ennek ellenére persze, első kísérleteink során türelemmel kell eljárnunk. Ám dühöngve kést kérni, a spagetti apróra vagdosni, aztán kanállal magunkba lapátolni, ez az, ami nyilvános helyen végképp tilos, ha nem akarjuk, hogy barbárnak tartsanak bennünket. Csakígy tilos a konyhaművészet könyörtelen szabályai szerint a hosszúnak tetsző spagettiszálakat darabakra törni, amikor vízbe dobjuk.

És tilos a forró, frissen leszűrt spagettit hideg vízzel "nyakon önteni".

Ha valaki efféle bűnökre vetemedik, úgy néznek rá Olaszországban, mint Angliában arra, aki azzal dicsekszik, hogy puskával vadászott rókára. Aki késsel ér a halhoz, még számíthat bocsánatra; de ha a pastasciuttát vagdosod, tördeled vagy hideg zuhanyban részesíted, kárhozott léssz örökre.

Súlyos hibát követ el, aki a fővő pastáról túl hamar - vagy túl későn - önti le a vizet. Jaj annak, aki ezt a problémát órával a kezében akarja megoldani! A víz a tengerszinten 100 Celsius foknál forr, magasabban fekvő vidékeken alacsonyabb hőfokon. Már a szentatyák villájában, Castel Gandolfóban is valamivel tovább kell főzni a pápai asztal spagettijét, mint a Vatikánban. A főzés ideje természetesen a tésztaszálak vastagságától is függ.

Amikor tehát a pasta a jócskán forrongó vízbe kerül - mikor is a tűznek oly élénknek kell lennie, hogy a víz azonnal forr tovább! -, igen nagy figyelem és feszültség időszaka következik el. Pastasciuttát főzni, közben a sugóra ügyelni, rádiót hallgatni, az utca légterén át megtárgyalni a szomszédasszonnyal a legfontosabb családi ügyeket: mindez együtt csaknem lehetetlen. Mert például a megpuhulás pillanatát meg kell tudni állapítani, méghozzá a legpontosabban! Ha közeledik a kritikus pillanat, ki kell halászni egy szálat, meg kell kóstolni; a "még nem" és a "már" felől olyan finom érzékkel kell dönteni, mint a hegedűművésznek, amikor hangoláskor belehallgat a hangszerébe.

A nápolyi gyárak által készített pasta valamivel olcsóbb, de könnyen szétfő. Az északiak több időt kívánnak, de a pasta tiene la cottura, bírja a főzést, és kemény marad (al dente, hogy érezzük a fogunk alatt), még ha egy perccel túllépjük is a kritikus pillanatot.

Tény, hogy egyetlen római háziasszony sem merészelné a spagettit a forrásban lévő vízbe dobni, ha a vendég még nem érkezett meg. Mert ha tíz percet késik, akkor szétfőtt vagy hideg, ragacsos pasta várná, ami egyszerűen elképzelhetetlen. Csak ha már az egész család ott ül a ház vendégével, hangzik el a bűvszó: "butto giú la pasta" - bedobom a pastát. A várakozás tíz-tizenöt percét igazi pastasciutta come Dio comanda jutalmazza. Isten se rendelhetné különbül.

Lehetetlen megadni tehát a főzés pontos időtartamát, és azt se nagyon mondhatjuk meg előre, mennyi pastasciuttát számítsunk egy személyre. A jelenlegi világrekordot egy hős 2 kiló 70 dekával tartja. Egy vendéglői adag 15 deka. S ha utána hal, hús, főzelék, kávé, sajt és gyümölcs is kerül az asztalra, ez a mennyiség feltétlenül elegendő.

A harmadik ilyen nehezen meghatározható tényező a pastasciuttának rendeltetett tészta formájának a jelentősége. Az Enciclopedia Italiana leszögezi - és senki se tagadja: "tény, hogy azonos gyár azonos tésztamasszájának más-más alakban más-más az íze". Bízzuk okosabb elmékre a jelenség megmagyarázását; egyszer talán egy vegyész kiderít valami bölcs dolgot "a puhított tésztafélék zsírtartalmú mártásokat felületileg absorbeáló képességéről" - mi elégedjünk meg annyival, hogy van "hosszú" és "rövid" pasta: hogy a hosszú spagetti különböző vastagságú lehet; a csőformájú maccheroni-t külhonban sokat emlegetik, ám Rómában ritkán eszik; hogy a "rövid" opusban a vastag csövű rigatoni a legfontosabb, mivel pagliatá-val (párolt marhavékonybéllel) eszik, valamint a bucatini, melynek hasonló, kisebb szálai mintha csak a bableveshez volnának teremtve.”

(Lénard Sándor: A római konyha részlet)

Ha nincs időm főzni… - A grillszendvicsek

Az elmúlt napokban megint elkapott az alkotási láz, így nem nagyon volt kedvem sem energiám azon gondolkodni, mit főzzek, és ahhoz meg mégkevesebb, hogy el is készítsem azt. Azonban, ilyenkor sem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni, nem akarok valami ócska gyorskaját/szemetet enni. Így inkább bekészítek a festőállvány mellé egy üveg jóféle bort, meg pár szendvicset, amivel szépen elleszek addig, míg tart a lendület...
Szeretem a szendvicseket, ahogyan a grillezett ételeket is. Ebből következik, hogy a grillszendvicseket halmozottan szeretem. Így nem is volt kérdés mit készítsek.
Ez egy könnyen, gyorsan elkészíthető, pompás ízű, tápláló, mégis egészséges étel. Pont ilyesmire van szükségem, mikor dolgozom…

Csirkés-kecskesajtos grillszendvics, marinált paprikával


Hozzávalók:

· Csirkemell filé
· Kecskesajt, (krémes, kenhető)
· Sült/grillezett paprika (olajban eltéve mindig van a hűtőmben)
· Fokhagyma
· Szardella
· Olívaolaj
· Ciabatta vagy baguette


Elkészítés:

Először elkészítem a marinált paprikát.
1. Egy serpenyőbe 3-4 ek. olívaolajat melegítek, közepes fokozaton, amibe egy gerezd hajszálvékonyra szeletelt fokhagymát dobok, és egy-két szardellafilét.
2. Mikor a szardella feloldódott, és az olaj is felmelegedett (nem szabad felforrósítani!), és átvette a fokhagyma ízét, belefacsarom egy fél citrom levét. Elkeverem, majd a csíkokra vágott grillezett paprikára öntöm. Félreteszem, hogy összeérjenek az ízek.
3. A baguettet, vagy ciabattát hosszában félbevágom, az alját vastagon megkenem a krémes kecskesajttal, és a sütőbe teszem (grillező módban és fokozaton), pár percre, míg a sajt rápirul. A tetejét addig szárazon megpirítom egy teflon serpenyőben.
4. Mindeközben, egy öntöttvas grillserpenyőben megsütöm a vékony szeletre vágott, sózott, borsozott csirkemell szeleteket (ne olajozzuk be se a húst, se a serpenyőt, mert telefüstöli a lakást! Inkább sütés után spriccelem meg egy kis olajjal).
5. Végül összeállítom a szendvicset, a sajtos baguette-re ráhalmozom a marinált paprikát, amire ráfektetem a húst, és végül a baguette teteje jön. Kész!

Munkához, többnyire valamilyen vörösbort bontok (most egy palack szekszárdi bikavért), ezért azt kortyoltam mellé, de ehhez a szendvicshez, legjobban egy barrique-hordós érlelésű, Chardonnay illene szerintem…

Elkészítési idő: 20 perc
Költségek: 250 Ft/db.

Sonkás-aszaltparadicsomos grillszendvics


Hozzávalók:

· Nostrano sonka, vagy angolszalonna
· Aszaltparadicsom (olajban eltett)
· Friss bazsalikom (helyette/mellette, lehet rukkola vagy más salátaféle)
· Ciabatta
· Fokhagymás majonéz (maionesa blanca)
· Parmezán vagy Grana padano


Elkészítés:

1. A felforrósított grillserpenyőben, megpirítom a ciabatta vágott felét, majd félreteszem hűlni.
2. A sonkák, vagy angolszalonna szeleteket is meggrillezem.
3. Az olajban eltett napon aszalt paradicsomokat, csíkokra vágom, a parmezánból, egy zöldséghámozóval forgácsokat vágok.
4. Kikeverem a fokhagymás majonézt, az itt leírtak szerint.
5. Összeállítom a szendvicset. A ciabattát megkenem a majonézzel, ráteszem a sonkákat, és az aszalt paradicsomokat. Ráhalmozom a bazsalikom leveleket, vagy a rukkolát, majd a parmezánforgácsokkal befedem. Rá a ciabatta teteje, és kész.

Ehhez a szendvicshez, jól passzol a bikavér…

Elkészítési idő: 20 perc
Költségek: 300 Ft./db.

Blini, kaviárral és tejföllel


A blini, egy orosz, vastag palacsintaféleség. Sok más, északi népek konyhájában is megtalálható a blini, ennek megfelelően, rengeteg receptvariációja létezik. Azonban a puristák szerint, csak a tönkölylisztből, és élesztővel készült blinit tekinthetjük autentikusnak. Én a „Szakácsok könyvében” található receptet használtam, ami nem tudom autentikus-e, de mindenesetre nagyon finom.
A blinit, a kaviár kísérőjeként is szokták enni, amihez még sokminden mellet, legtöbbször tejfölt is mellékelnek. Én is maradtam ennél a vonalnál. A hűtőmben találtam is egy üveg pisztráng-kaviárt és egy doboz finom bio tejfölt…


Hozzávalók 2 személyre:

· 10 dkg. tönköly liszt (teljes kiőrlésű)
· 5 dkg héjába főtt burgonya
· 1 tojás
· 3 g. élesztő (vagy, ½ kk. szárított élesztő)
· 1 dl barnasör
· 1 dl víz
· 2 ek. vaj
· só
· 1 üveg (50g.) kaviár (pisztráng, nyúlhal, lazac stb.)
· 1 dl tejföl (bio)

Ebből a mennyiségből, kb. egy tucatnyi blini készülhet, mérettől függően.


Elkészítés:

1. A tönköly lisztet és egy púpos teáskanál sót, beleszitálom egy nagyobb keverőtálba.
2. A héjában főtt krumplit meghámozom, egy villával pépesre töröm, majd hozzáadom a sört, a vizet, belemorzsolom az élesztőt, és jól elkeverem.
3. Hozzáadom a liszthez, elkeverem, letakarom, és félreteszem pihenni, 2 órára.
4. A tojást szétválasztom, a sárgáját felverem, ráöntöm a felolvasztott vajat, és összekeverem. Ezután hozzákeverem a pihentetett tésztához.
5. a tojás fehérjét kemény habbá verem, és óvatosan beleforgatom a blini tésztájába, vigyázva, hogy a hab ne törjön össze.
Kisütöm a bliniket.
6. Egy vastag falú, tapadásmentes palacsintasütőt felforrósítok, és egy evőkanálnyi tésztát halmozok rá, amit nagyjából kör alakúra elsimítok, és mikor a szélei barnulni kezdenek, és buborékok jelennek meg a tészta tetején, megfordítom, és még egy percig sütöm.
Tálalásig, letakarva félreteszem.
















Tálalás, tippek:

A bliniket egy tányérra halmozom, egy kis kerámiatálban tejfölt és kaviárt (lazac, nyúlhal, és/vagy pisztráng) készítek mellé, és így tálalom.
Kínálhatunk még mellé apró kockákra vágott savanyú uborkát, és lilahagymát is, és a kaviár helyett/mellet, füstölt lazac szeleteket is adhatunk a blinihez.
A tejfölt, esetleg ízesíthetjük apróra vágott snidlinggel vagy kaporral.
Ez egy igazi vendégváró, parti-étel. Csak kitesszük a hozzávalókat az asztalra, és mindenki összeállítja magának a saját ízlése szerint.
Én most csak megkentem tejföllel, egy kanálnyi pisztráng ikrát halmoztam a blinik tetejére, és úgy ettem.
A finom puha „palacsinta”, tönkölytől karakteres íze, a hűvös, savanykás tejföllel a tetején, meg hozzá a zamatos, a szájban kis buborékként szétpukkanó kaviárgolyócskák intenzív hal-íze…
Stílszerűen, jégbehűtött vodkát igyunk hozzá.

Elkészítési idő: 30 perc + 2 óra kelesztés/pihentetés
Költségek: összesen kb. 750 Ft.

Ropogósra sütött császárhús, zelleres krumplipürével

A hentesnél járva, éppen valami „lájtosabb” ételen gondolkodva nézelődtem, mikor elkezdték kipakolni a hűtőpultba a bőrös császárokat. Na, idáig tartott az önmegtartóztatás! Rögtön beugrott az a pompás étel, amit régebben láttam egy Gordon Ramsey műsorban. El is határoztam, hogy megcsinálom mihamarabb…
Pontosan nem emlékeztem a receptre, csak úgy nagy vonalakban, de ez engem soha nem tartott vissza a főzéstől. Inkább csak kiindulási pontként használtam, és kreativitással, meg improvizációval tömködtem be az emlékezetemben tátongó hézagokat.

Hozzávalók:

· Egy közepes méretű bőrös-csontos császárhús (1-1.5 kg között)
· 2-3 ág friss rozmaring
· 5-7 gerezd fokhagyma
· 1.20 kg. burgonya
· 30 dkg zellergumó
· fél liter tej
· só, bors
· olívaolaj
· vaj


Elkészítése 1:

A hús elkészítését, már előző nap elkezdem.
1. Lemosom, szárazra törlöm, majd egy éles késsel sűrűn, két-hárommilliméterenként beirdalom a bőrt. Vigyázok, hogy csak a bőrt vágjam át, és kissé az alatta lévő zsírrétegbe vágjak bele, a húsba ne.
2. A rozmaring leveleit letépkedem (kb. egy maréknyit), és a mozsárba dobom. Hozzáadom a fokhagymagerezdeket héjastól, és összezúzom. Megszórom durva tengeri sóval, és pépesre zúzom az egészet. Hozzáöntök fél deci olívaolajat, és elkeverem.
3. Ezzel az olajos péppel megkenem a húst, és mindenhol, a vágásokba is belemasszírozom. Két-három órára, letakarva a hűtőbe teszem pácolódni.
Közben befűtöttem a kandallómba, hogy a kemence része felmelegedjen.
4. A húst, egy tepsibe teszem, megsózom, aláöntök egy pohár száraz fehérbort, szorosan letakarom alufóliával, és a közepesen forró kemencébe teszem (sütő 150-160 fok), és három órán keresztül hagyom sülni/párolódni.
5. Mikor kész, hagyom kihűlni langyosra. Ezután a csontokat és porcokat kihúzogatom belőle (ha jól átsült, akkor szinte ellenállás nélkül kijön).
6. A kicsontozott húst, bőrével lefelé, egy akkora tálba teszem, amibe éppen elfér, letakarom alufóliával (vagy szorosan folpackba tekerem, úgy formázom meg), és egy másik tálat a tetejére helyezek, amibe súlyként konzerveket pakolok (lásd, a képen!). Így teszem a hűtőbe, ahol másnapig, felhasználásig hagyom préselődni.
















Elkészítése 2:

A húst kiveszem a hűtőből. Ha mindent jól csináltunk, van egy tömbhúsunk.
1. Ha a szélei egyenetlenek, egy késsel megigazítom. A „leeső” nyesedéket ne dobjuk ki! Egy bucit vágjunk ketté, kenjük meg majonézzel, pakoljuk bele a húsdarabokat, hajítsunk rá csíkokra vágott csemegeuborkát, és kész a világbajnok szendvics.
2. A kiigazított húst, négy egyenlő szeletre, vagy tömbre vágom.
Nekilátok a zelleres krumplipürének is.
3. A burgonyát megpucolom, kockákra vágom, és bő sós vízben felteszem főni.
4. A zellergumót meghámozom, felnegyedelem, majd vékony lapokra szelem. Egy forraló edénybe szórom, megsózom, és felöntöm annyi tejjel, hogy éppen ellepje. Közepes fokozaton gyöngyözve-forralva puhára főzöm (figyelni kell, nehogy kifusson a tej!).
Míg főnek, elkészítem a húst. Két féle képpen lehet véglegesre sütni.
5/a. Az egyik, hogy egy serpenyőt veszek elő, amiben elférnek a húsok. Olívaolajat forrósítok benne, beleteszem a húsokat bőrükkel lefelé, megsózom, és sütni kezdem. Közben egy evőkanálnyi vajat, és egy kis rozmaring ágat dobok közé. Közepes fokozaton, ropogósra megpirítom a bőrös felüket, közben a vajas olajjal locsolgatom a húst, így sütöm lassan körbe a többi oldalát is.
5/b. A másik módszer, hogy a húsokat bőrével felfelé, egy sütőtálba fektetem, és a 180-200 fokra előmelegített sütő, középső polcára teszem, 15-20 percre mérettől függően. Az utolsó öt percre bekapcsolom a grillező fokozatot, hogy a bőre ropogósra süljön. Sütés után egy kevés jeges vízzel megfröcskölöm a forró bőrt, hogy még ropogósabb legyen.
6. A puhára főtt zellert, a tejjel együtt leturmixolom egy botturmixszal. A megfőtt burgonyáról leöntöm a vizet, és összetöröm. Hozzá keverem a zellerpürét, ha kell, még sózok rajta, dobok rá egy kevés vajat és alaposan összekeverem. Kész!


Tálalás tippek:

Tálaláskor, egy karikaformával, a zelleres krumplipürét a tányérra halmozom, tetejére pakolom a karamellizált almát, majd egy szelet húst helyezek mellé.
Az „elősütött” hús, három napig is eláll a hűtőben (zsírban eltéve, még tovább is), bármikor kivehetjük és a leírtak szerint készre süthetjük. A pürét frissen készítsük el hozzá.
Készíthetünk hozzá egyszerű krumplipürét is, de ez a zelleres verzió jobban illik hozzá, és szerintem a legmegátalkodottabb krumpli-rajongóknak is ízleni fog. A karamellizált alma helyett adhatunk a hús mellé valamilyen chutneyt is.
Ebben az ételben, a komplex ízek, és textúrák keverednek egymással. Egyrészt ott van a finoman gyantás zamatú rozmaringtól, és a fokhagymától ízes, puha szaftos hús, a roppanós-ropogós sült bőrrel, a maga szalonnás-tepertős ízeivel. Másrészt, az édes, ízében enyhén földes jellegű zeller, és a krémes burgonya. Harmadrészt, az édes-karamelles puhára párolódott hagymás alma, ami a tárkony karakteres már-már virágot idéző nehéz illatával és jellegzetes édes-fűszeres ízével köszön vissza, hozzásimulva a zelleres püréhez. Ezek alkotják ezt a nagyszerű ételt…

Ehhez az ételhez a legjobb Pinot Gris-ből (Szürkebarát) kell bontani egy palackkal, méghozzá valamelyik jobb csopaki pincészetből származót…

Elkészítési idő: másfél óra + 4 óra előző nap
Költségek: kb. 410 Ft./adag
Bor: 1490 Ft. (Jásdi, Pinot Gris ’06 – vinotéka)

A mai program: Pizzagolyók – sörök – Super Bowl

Ez a ma esti program. Ma van az amerikaifutball-bajnokság döntője, a Super Bowl, amire már hetek óta készülünk a haverokkal. Sajnos az én csapatom a NY Giants, nem jutott a döntőbe, de attól még nem halasztanám el semmi pénzért.
És ha már haverok és Super Bowl, akkor rengeteg pizza és mégrengetegebb sör. Most azonban elhatároztam, hogy újítok, és ahelyett, hogy hagyományos pizzákat készítek, inkább a pizzagolyókkat sütök. A receptet még régen, egy Főtér adásban láttam. Meccsnézéshez, és sörözéshez ideális kaja. Mártogatósnak pedig, Mamma, maionesa blanca-ját készítem el hozzá.


Hozzávalók (16db.):

· 10 dkg prágai sonka, szeletelve (6 szelet)
· 4 szelet pármai sonka
· 20 dkg pannonia sajt
· 25 dkg scamorza vagy pizza mozzarella sajt
· 5 dkg parmezán
· fél dl. tej
· 1 dl. olívaolaj
· 1 gerezd fokhagyma
· só
A tésztához:
· 1 csésze víz
· 3 ek. olívaolaj
· 1 tk. só
· 1 tk. cukor
· 3 csésze liszt (BL 80)
· 1 tk. élesztő (szárított)


Előkészületek:

Először a tésztát készítem el. A hozzávalókat a leírt sorrendben a kenyérsütőgépbe teszem, és a kelesztő-dagasztó programmal, elkészítem a kelt tésztát. Ha nincs kenyérsütőgép, akkor egy keverőtálban jól össze kell keverni, egy belisztezett deszkán átgyúrni, majd egy órán át kell keleszteni,
A sajtokat lereszelem.


Elkészítés:

1. A megkelt tésztát egy belisztezett deszkán átgyúrom, majd kettéosztom.
2. Egy nyújtófával, nagyjából negyvenszer húszcentis nagyságú téglalapalakú lapra nyújtom. A szélesebbik szélével magam felé fektetem.
3. A közepén egy csíkban, végigrakom a sonkák, és a sajt felét.
4. A tészta távolabbi felét ráhajtom a töltelékre, és szorosan betakarom vele, majd az alsó szélét, kissé megnyújtva a tésztát, magam felé húzom. Ezután, magam felé gurítva, rágörgetem a tölteléket, mint egy rétesnél.
5. A töltött tésztahengert, hét-nyolc egyenlő darabra vágom egy éles késsel.
6. Az így kapott „pizza-csigákat” fektetetve egy sütőpapírral bélelt tepsire teszem, és egy kissé megnyomom, hogy megrogyjon a tészta. Majd a 220 fokra előmelegített sütőbe teszem 20 percre.

Miközben a pizzagolyó sül, elkészítem a „maionesa blanca”-t.
1. A botmixer keverőpoharába dobok egy gerezd fokhagymát, ráöntök egy kevés tejet, és péppé turmixolom.
2. A legmagasabb fokozaton, folyamatosan turmixolom, miközben az olaj felét lassan csurgatom hozzá, mint amikor majonézt készítünk.
3. Ezután folytatom a tejjel, azt is lassan, vékony sugárban öntöm hozzá.
4. mikor elfogyott a tej, folytatom az olaj másik felével, és addig keverem az egészet, míg össze nem áll egy sűrű, majonéz állagú mártássá. Ez kb. két-három perc.
5. egy csipet sót és egy kevés fehérborsot őrlök bele, és elkeverem.





















Tálalás, tippek:

A tálalással ilyenkor, nem igazán kell törődnöm, csak kiteszem a pizzagolyókat az asztalra egy nagy halomba, mellé teszem egy tálkában a mártogatóst, és kész.
Természetesen, mással is megtölthetjük a tésztánkat. Nem kell feltétlenül többféle sajtot használni, a lényeg, hogy jó sok legyen. Ízlés szerint másféle sajttal, vagy sonka helyett, pl. kolbásszal. A mártogatósnak is számtalan változatát készíthetjük, a joghurtostól a paradicsomosokon át, a csípős-chilis, vagy édes-savanyú szószokig.
Én most az itthon fellelhető anyagokból készítem el a pizzagolyókat. A fokhagymás „fehér majonéz” meg igen csak jó választás hozzá…:)

Elkészítési idő: 40 perc + 2 óra (dagasztó-kelesztő program a gépben)
Költségek: összesen kb. 2100 Ft.
Sör: Holsten 240 Ft/db. Beck 235 Ft/db

Go Cardinals !!

rólam/about me

Nem vagyok profi séf csak egy festőművész. Ezen kívül lelkes foodie és amatőr szakács, kinek szenvedélye a gasztronómia. Régi vágyam volt, hogy egyszer majd írok egy szakácskönyvet, de sajnos ez idő nem jött még el. Így helyette elindítottam ezt a blogot amiben megmutathatom a kedvenc receptjeimet, gondolataimat az ételekről, alapanyagokról és főzésről.

I'm not a professional chef just an artist. In addition I'm a foodie and amateur cook who has a passion for gastronomy. I've desired to write a cookbook some day for a long while but unfortunately it hasn't come true yet. I've been writing this blog instead wherein I can show you my favourite recipes and give my ideas about the meals and cooking.

szerzői jogokról

A blogban megjelenő receptekre, írásokra, és fényképekre, a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény vonatkozik. Azokat, a szerző engedélye nélkül, közzétenni tilos!